Már fél évszázada megismertük ugyan a korona legkorábbi ábrázolását a 16. század közepéről, de nem tudták megfejteni, hogy hogyan keletkezett. Sokan a Fuggerekhez kötötték, - amelyből a fukar szavunk is származik - az ábrázolást, de ez téves.
A koronának csak annyi köze van a Fuggerekhez, hogy az a kódex, amelyben az első hiteles és legkorábbi színes ábrázolás fennmaradt, az egy Habsburg családtörténet, amely a Fugger család házi könyvtára számára készült. Ez az egyik legkülönlegesebb felfedezésünk - mondta Pálffy Géza a Magyar Tudományos Akadémia "Lendület" Szent Korona Kutatócsoportjának vezetője.
A Lendület program
Célja az akadémiai intézmények és egyetemi keretek között működő kutatócsoportok dinamikus megújítása nemzetközileg kimagasló teljesítményű kutatók és kiemelkedő fiatal tehetségek külföldről történő hazahívásával, illetve itthon tartásával. A pályázati modell hazai és nemzetközi jelentősége és sikere nemzetközi mércével is meghatározó és példamutató. A Pálinkás József által indított program hozzájárul a sikeres fiatal kutatók elvándorlásának visszaszorításához, a tehetség-utánpótlás biztosításához, bővíti a kiválóságok előrelépési lehetőségeit, és növeli az akadémiai kutatóintézet-hálózat, illetve az egyetemek versenyképességét.
A koronán lévő ferde keresztről is különböző elméletek vannak: valaki azt mondja, hogy mindig is ferde volt, merthogy úgy kapják a magyarok az áldást. De az elképzelés sem igaz.
Egyértelműen kijelenthető, hogy a korona tetején lévő kereszt eredetileg egyenes volt.
Az első ábrázolások a 16. század első feléig mind egyenesnek mutatják, viszont tudjuk, hogy 1784-ben, amikor II. József elvitte a bécsi kincstárba, akkor már leírták, hogy lötyögött, és eltolódott a kereszt, tehát valamikor a 17. század első fele és a 18. század közepe között ferdült el. A legvalószínűbb eset, amire van konkrét dokumentumunk, 1638 februárjában keletkezett- mesélte Pálffy.
Eszerint elkeverték a koronaláda kulcsát, mielőtt II. Mária királyné koronaszertartása elkezdődött volna. Mivel nem nyílt ki a láda, fel kellett azt törni, és nem csak a kereszt, hanem a korona is megrongálódott.
A Lendület kutatócsoport fedezte még fel a legkorábbi koronás magyar országzászlót is, amely 1618-ból, II. Ferdinánd koronázásából maradt fenn Pozsonyban. Ez a legkorábbi olyan zászló, amelyen már a Szent Korona szerepel a címer fölött.
Érdemes megtanulni minden dunántúlinak, hogy nem csak Székesfehérvár volt koronázó város, hanem Sopron is, ahol három uralkodót koronáztak. Tehát amikor azt mondjuk, hogy csak az a magyar király, akit Székesfehérváron a Szent Koronával az esztergomi érsek megkoronáz, az nem igaz. A magyar történelem folyamán öt koronázó város volt: Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony, Sopron és Buda. Mindegyiknél legitim volt a koronázás és az esztergomi érsekek mellett a 16. és 17. században már az egyház és a világi elit együtt koronázott attól függően, hogy hogyan változtak az országon belül a hatalmi viszonyok - magyarázta Pálffy Géza.
