A KDRFT még az elmúlt évben írt ki pályázatot bölcsődék fejlesztésére. A feltételek nagyon kedvezőek voltak: a nyertes ugyanis a beruházás értékének 90%-át kaphatta vissza nem térítendő európai uniós támogatásként (a minimum 20, a maximum 80 M Ft volt). Összesen 14 pályázatot nyújtottak be a régióban, s tízen kaptak fejlesztési lehetőséget. Ebben a pályázatban vett részt a Hóvirág és a Napsugár bölcsőde. Ez a nyertes pályázat – mondotta bevezetőjében Pál Béla – alkalmas arra, hogy a veszprémiek a gyermekjóléti alapellátásokat magasabb szinten vehessék igénybe. Hozzátette, hogy a veszprémieken kívül pápai és várpalotai, illetve Fejér, valamint Komárom-Esztergom megyei bölcsődék is részesültek pályázati pénzben. Túl ezen Balatonfüred is jól járt, hiszen egy komplex térségi szociális szolgáltató intézmény létrehozásához nyertek jelentős összeget (150 M Ft).
A két bölcsőde kapacitásbővítésére összesen 80 M Ft-ot biztosít a pályázat. Mindkét intézmény az 50-60-as években kapta meg működési engedélyét, nagyobb felújítás egyiken sem történt. Szükséges a nyílászárók cseréje, a külső- és belső rendbetétel, a hőszigetelés, az akadálymentesítés, de a munkakörülmények javítására is fordítani kell a keretből.
képünkön: Krámli Krisztina (Napsugár Bölcsőde), Barbainé Bérczi Klára, Debreczenyi János, Pál Béla, Maróti Béláné (Hóvirág Bölcsőde)
Debreczenyi János kijelentette: a két bölcsődében magas színvonalú munka folyik, s bizony ráfért már mindegyikre a fejlesztés. Kiemelte, hogy a speciális nevelési igényű gyerekekre továbbra is nagy figyelmet kell fordítani, csakúgy, mint a szülő-bölcsőde-nevelő kapcsolat ápolására.
Az Egyesített Bölcsőde Intézmények vezetője, Barbainé Bérczi Klára megerősítette, hogy a város legfiatalabb bölcsije is ’82-es születésű, így bizony a felújítás, a modernizálás elodázhatatlan. Hozzátette, hogy a nagyobb beruházás helyszínén, a Napsugár Bölcsődében egy teljesen új csoportot fognak kialakítani, a földszinten kétszer két csoportos ellátás lesz. Így negyven férőhelyes lesz a bölcsi. A Hóvirágban a részleges integrációt valósítják meg (ugyanis az ún. „korai fejlesztés” ebben az intézményben működik a városban). Itt eddig két csoportszobában tizenkét, korai fejlesztést igénylő gyermek ellátására volt lehetőség. A többéves tapasztalat viszont az, hogy csoportban (szegregáltan) ez a tevékenység eredményesebb. Ezért a kihasználatlan csoportszobát átalakítják, s tíz férőhellyel „egészséges csoportot” hoznak létre.
Az intézmény szolgáltatásokat is felvállalt: szorgalmazzák a kapcsolatot a szülők, a gyermekek és a gondozók között.
Nagy kihívás ez a feladat – mondta Krámli Krisztina, a Napsugár Bölcsőde vezetője –, s örülünk, hogy közelebb kerülünk a játszóház, a baba-mama klub, a házi gyermekfelügyelet, a pedagógiai tanácsadás stb. megvalósításához. Ezeknek tudna helyet biztosítani a bölcsőde tetőtere.
Maróti Béláné, a Hóvirág Bölcsőde vezetője elsősorban az akadálymentesítéséről, a sajátos nevelési igényű gyerekek lehetőségeiről, a szülőcsoportos foglalkozásokról beszélt.
