Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
10°C
2026. április 3. Buda, Richárd
Veszprém
10°C

Obinitsa, a Finnugor Kulturális Főváros

2015. június 1. 20:12
Év eleje óta a 135 lakosú észt falu viseli a Finnugor Kulturális Főváros címet.

A tavalyi évhez hasonlóan idén is a Finnugor Kulturális Főváros címre pályázik Veszprém, aminek elnyerése esetén a finnugor kapcsolatok erősödése mellett a turisztika fejlődését is várná a városvezetés. A cím céljairól és a Veszprémi Magyar-Finn Egyesületről hétfőn megjelent interjúnkban olvashatnak részletesebben.

A Finnugor Kulturális Főváros címre falvak, városok, illetve megyeszékhelyek is pályázhatnak, kivéve az államalkotó finnugor nemzetek fővárosait, illetve Moszkvát. A pályázóknak egy esztendőt kitöltő programsorozatot kell összeállítaniuk, mivel esetleges győzelem estén egy teljes évig viselhetik a Finnugor Kulturális Főváros titulust.
A 2014-es pályázat elbírálásakor a döntőbe jutott három település közül a második helyet Veszprém, az elsőt pedig az észt Obinitsa település szerezte meg.

A finnugorságról megoszlanak a vélemények, ám annyi bizonyos, hogy a nyelv az uráli nyelvcsalád nagyobbik csoportja. Ide 15 élő és 2 holt nyelv tartozik, melyek egymással bizonyos rokon vonásokat mutatnak a szerkezetüket és az alapszókincsüket tekintve. Az is biztos, hogy a finnugor nyelveket mintegy 24 millió ember beszéli a Kárpát-medencében, valamint Észak-Európa, Kelet-Európa és Nyugat-Szibéria hatalmas kiterjedésű területén. A legnagyobb lélekszámú finnugor népek a magyarok, a finnek, az észtek és a mordvinok.

Obinitsa és a szettuk

A Veszprémtől mintegy 1800 kilométerre fekvő észt falu az ország délkeleti csücskében fekszik, mintegy 135 lakossal (2011-es adat). A falut az ortodox vallású észt szettu kisebbség lakja. Az alábbi rövidfilm észt nyelven mutatja be, hogy mit érdemes tudni róluk.

A videóból kiderül, hogy számukra rendkívül fontos a kézműves tevékenység, különösen a fémékszerek, a kerámia- és fatárgyak, valamint a népviseletek „gyártása”, és azokon belül is a csipkék készítése.

forrás: pinterest.comforrás: pinterest.com

Szettuföld lakóiról érdemes még tudni, hogy éneklési módjukat, az úgynevezett leeló-t az UNESCO felvette a kulturális örökség-listájára. A leeló-t az óvodákban és az iskolákban is tanítják annak érdekében, hogy megőrizzék nemzeti identitásuk egy darabját.

A kulturális fővárosként gazdag programkínálatot kell nyújtania Obinitsának, így 35 nagyobb rendezvényt terveztek az idei évre. A honlapjukat végigböngészve olyan programokat találunk, mint az augusztusi királyválasztás, finnugor filmfesztivál, szettuföldi kávézók napja, tradícionális szettu-húsvét, de szentelnek egy pár napot a már korábban említett szettu-csipkék bemutatására is. A Sõir nevű sajtjuk bemutatását is megszervezték, de a színművészetüket is be kívánják mutatni, emellett lesz egy szettu nyári egyetem nevű rendezvényük is.

Obinitsa-Forrás:wikimedia Obinitsa-Forrás:wikimedia

A tavalyi döntő után Aranyi Péter (2014-ben hazánkat képviselő zsűritag) 2015-ben a következőképpen fogalmazott Veszprém város pályázatával kapcsolatban: „Tavaly első ízben Veszprém város is indult a pályázaton, mely példátlan profizmussal összeállított koncepciót nyújtott be.”

Ebből kiindulva talán joggal lehetünk bizakodóak, és reméljük, idén sikerült egy olyan pályázatot összeállítani, amelynek benyújtása után akár előrébb léphetünk, hogy 2016-ban elmondhassuk magunkról: Finnugor Kulturális Főváros vagyunk. Ha így lesz, valószínűleg tovább színesedik a város amúgy sem szürkének mondott programkínálata. Július 31-én kiderül.

Ge. Á.
további cikkek
„Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Life&Style „Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Till Attila Pulitzer-díjas riporter, műsorvezető, filmrendező több évtizede van jelen a szakmában, s bár eredetileg képzőművésznek készült, végül a műsorvezetés lett az, amiben otthonra lelt. Mint mondja, ez mindig könnyen ment neki, soha nem érezte, hogy nehézséget okozna. Arra kerestük vele a választ, hogyan alakult a tévé szerepe az elmúlt évtizedekben; változásokról, tendenciáról beszélgettünk, méghozzá az ő munkásságán keresztül. Kiderült az is, pályája elején fontosnak tartotta, hogy neve később országosan ismert legyen, hiszen, ha a politika közbeszól, a név adott esetben megvédheti. tegnap 16:12 Ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket! Life&Style Ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket! A Herendi Porcelánmanufaktúra idén ünnepli fennállásának kétszázadik évfordulóját. Belépve a manufaktúra falai közé mégsem a muzealitás olykor dohos atmoszférája vesz körül, hanem egy olyan miliő, ahol egyszerre köszönnek vissza azok a minták, amelyek még Apponyi Albertet is elvarázsolták, közben a formák mégis a XXI. század emberének legbelsőbb gondolatait tükrözik vissza. Innovatív cég, rend, rendezettség és nyugodt elegancia. Hogy miben rejlik a Herendi titka, arról is beszélgettünk Dr. Simon Attilával, a manufaktúra vezérigazgatójával. De szóba kerültek a jó vezető tulajdonságai, egyben az a magány, amit a vezetői irodában lehet megtapasztalni, a Herendi csészéből és más bögrékből elfogyasztott kávé közötti különbségek, valamint az, miért az egyik legnagyobb bók, ha egy úriember sárkánynak nevezi a kedvesét. tegnap 14:29 "A színpad megmutatja, hogy mire vagyok képes" Life&Style "A színpad megmutatja, hogy mire vagyok képes" A Victoria Art & Sport Egyesület vezetője, Podolszkaja Viktória nagy utat járt be, ami karrierjét illeti, de ez nemcsak lelki magasságokra és mélységekre értendő, hanem a térbeli elmozdulásokra is. Bakuban született és több mint két évtizede él Magyarországon, Veszprémben. 2026. április 1. 20:17

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.