A kutatást több fronton végzik majd az erre irányuló pályázaton nyertes konzorcium (a Pro Urbe Kft, az Aditus Zrt és a Forrás Unió Kft) vezetésével. Április 14-én a városba bevezető utaknál rendőrök állítják félre az autósokat, hogy töltsenek ki egy rövid kérdőívet – Dulicz László, a Pro Urbe ügyvezetője hozzátette: a forgalom tíz százalékát emelik majd ki a kérdőívezésre 7 és 11, valamint 15 és 19 óra között.
Április 15-én forgalomszámlálást végeznek diákok a nagyobb csomópontokban, ez már nem zavarja a közlekedőket. 21-én a busszal utazókat számolják majd meg, illetve a felmérés részeként tízezer veszprémi és környékbeli háztartást keresnek meg telefonon, hogy az utazási szokásaikról kérdezzék őket.
Figyelik a parkolók terheltségét is, illetve a kerékpáros és gyalogos forgalmat is vizsgálják majd. A teherforgalmat a város bevezető útjain és néhány kiemelt belterületen rendszámfelírásos forgalomfigyeléssel mérik majd.
A felmérésből egy olyan tanulmányt állítanak össze, amely a jövőbeli csomópont kialakításának alapjait képezi majd. Brányi Mária alpolgármester csütörtökön sajtótájékoztatón beszélt a folyamatról.
„A város közösségi közlekedésének újragondolásáról van szó, amit nem lehet máshogy megtenni, mint a jelenlegi helyzet alapos felülvizsgálatával, majd ebből kiindulva egy olyan jövőképet kell felvázolni, ami
előtérbe helyezi a közösségi közlekedést más közlekedési formákkal szemben”
– fogalmazott az alpolgármester. Elmondta: a 160 km/h sebességre képes vasúti szárnyvonal-fejlesztés 2020 körül érheti el városunkat, és ezzel a térség számára versenyképes közlekedési alternatíva nyílik meg a főváros felé. Ehhez kapcsolódva érdemes újragondolni a megyeszékhely tömegközlekedését is.
Fotó: Fortepan
Arra az újságírói kérdésre, hogy a buszpályaudvarnak jobb helye lenne-e a vasútállomás mellett mint a belvárosban, a piac közelében, Brányi Mária kijelentette: még semmilyen döntés nem született a buszpályaudvar helyével kapcsolatban, épp azért készül most a felmérés, hogy tisztábban láthassuk a lehetőségeket. Ugyanakkor hozzátette: szerinte
„a veszprémieknek nem az az érdeke, hogy a belvárosban legyen a buszpályaudvar”.
Megkérdeztük, hogy a most készülő tanulmányban megfogalmazandó tapasztalatok alapján mikorra valósulhat meg az intermodális csomópont kialakítása? Megtudtuk: ez egy olyan volumenű tervezési folyamatot igényel ami nem valósulhat meg egy-két év alatt, nincs kitűzve céldátum a megvalósításra, az a pályázati lehetőségektől is függ, és elsősorban akkor lesz értelme, ha a már említett gyors vasútvonal ideér.
A kutatási projekt ötszáz millió forintból, száz százalékban pályázati támogatásból valósul meg.
