Szent István-emlékévet tart idén Székesfehérvár, a programsorozat hivatalosan pénteken, díszközgyűléssel kezdődik meg, majd Kövér László, az Országgyűlés elnöke avatja fel a nemzeti emlékhelyet megjelölő sztélét.
Az emlékévet Szent István halálának 975. évfordulója és az 1938-as - augusztus 20-át az államalapítás ünnepévé nyilvánító - székesfehérvári országgyűlés 75. évfordulója alkalmából rendezik meg. A város közgyűlése 2010 decemberében határozott erről, majd az előkészítésre emlékbizottságot hozott létre, amelynek elnöke Csurgai Horváth József városi levéltár igazgató lett.
Az emlékévet tavaly augusztusban hirdette meg Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester. Hangsúlyozta: 2013 a fehérváriak számára kivételes év lesz, de az emlékév nemcsak a város, hanem az egész nemzet ünnepe. A rendezvénysorozat egyik célja, hogy Székesfehérvár ismét elnyerje a történelemben betöltött szerepéhez méltó rangját, erősítse a városban élők lokálpatriotizmusát és felhívja a figyelmet nemzeti értékeinkre.
"Amikor a fehérvári lokálpatriotizmusról beszélünk, annak biztos meghatározója a Szent István-i örökség. Államalapító királyunkat akarata szerint Fehérváron helyezték örök nyugalomra, így a város szívében álló sír felkiáltójelként emlékeztet és figyelmeztet annak az örökségnek a súlyára, amelyet ő hagyott az utókorra" - mondta akkor a polgármester. Az emlékév keretében számos országos és nemzetközi program színhelye lesz az egykori koronázóváros. A rendezvények egész évben zajlanak, a programsorozat december végén a Vörösmarty Színházban emlékesttel fejeződik be.
Az emlékév január elsején "szerencsehozó lencsefőzelék" közös elfogyasztásával indult. A programsorozatot hivatalosan pénteken, ünnepélyes díszközgyűlésen nyitják meg a városházán, majd a nemzeti emlékhely területén több mint négyszáz, fáklyát és mécsest tartó fiatal szavalja el István király Imre herceghez intézett intelmeinek egyes részleteit. Az eseményen részt vesz és beszédet mond Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Az emlékév alkalmából Székesfehérváron nyitják majd meg az Ünnepi Könyvhetet, és ott lesz az országos tanévnyitó is. Helyet ad a város 2013-ban a lovagrendek találkozójának, az európai koronázóvárosok és a Kárpát-medencei Fehérvárak találkozójának, valamint az országos diákparlamentnek.
Az emlékév kiemelkedő eseményeként augusztus 14-én ismét hazatér Székesfehérvárra a Szent Jobb. Az 1938-as székesfehérvári országgyűlésre pedig - amelyen törvényt alkotva, az állami ünnepek sorába emelték Szent István ünnepét - a tervek szerint kihelyezett ünnepi parlamenti üléssel emlékeznek majd.
A rendezvénysorozatba minél szélesebb körben be akarják vonni a fiatalokat: tanulmányi versenyeket, vetélkedőket rendeznek, pályázatokat írnak ki, történelmi játszóházat rendeznek. A város külsőségeiben is méltó akar lenni az évfordulóhoz. Ezért új köztéri alkotásokat avatnak, felújítanak már meglevő szobrokat, emlékműveket, emléktáblákat, parkosítanak, emlékfákat ültetnek.
Székesfehérvár elődjét a honfoglaló magyarok alapították. Géza nagyfejedelem idején, 972 után kis kővárat építettek, benne a nagyfejedelmi palotával és templommal, ahol az első királyt megkoronázták. Az 1083-ban szentté avatott I. István király Fehérváron jelölte ki királyságának székhelyét, és akarata szerint ott is helyezték örök nyugalomra.
