Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Karácsonyi érdekességek

2012. december 21. 14:25
A karácsonynak különleges jelentősége van mind a keresztény, mind a nem vallásos emberek számára. Ebben az összeállításban különféle érdekességeket gyűjtöttünk össze az ünneppel kapcsolatban.

A karácsony eredete

Legtöbben a karácsonyt Jézus születésével kapcsolják össze, és innen eredeztetik ezt az ünnepet. Azonban ennek az időszaknak a története sokkal régebbre nyúlik vissza. Az év leghosszabb éjszakája december 21-re esik, ezek után a nappalok egyre hosszabbá válnak. Ennek a jelenségnek értelemszerűen mindig is nagy jelentőséget tulajdonítottak az emberek. Magától értetődő volt tehát, hogy ezen a napon ünnepségeket rendezzenek. A karácsony elődjéhez egészen a Római Birodalom koráig kell visszamennünk. Kivéve abban az esetben, ha a Flintstone család hiteles történelmi forrás, mert akkor egészen az őskorig, de úgy érzem ettől az eshetőségtől nem kell tartanunk. A rómaiak ebben az időszakban ünnepelték Szaturnusz istent valamint a Napisten születésének napját. Miután a kereszténység államvallássá lett, erre a hitvilágra formálták át a már meglévő pogány ünnepeket. Krisztus születését először január 6-ra tették (az örmények még most is akkor ünneplik), majd később december 25-re helyezték át.

Az idők változnak, s vele az ünnepek…

A karácsonyt a reformáció során vitték be az emberek otthonába. A vallási ünnepet már otthon is megülhették az anyanyelvükre lefordított Biblia segítségével. A karácsonyfa állításának hagyománya is ebben a korszakban terjedt el. Azóta az ünnep rengeteget változott. A vallási jellege némileg visszaszorult, és több helyen a szeretet és az összetartozás ünnepeként élik meg, nem pedig Krisztus születése napjának. Egyesekben aggodalomra ad okot az ünnep egyre inkább anyagiassá váló, a drága ajándékokról szóló mivolta. Szerencsére senki sem mondja meg, hogy más hogy ünnepelje a karácsonyt, úgyhogy ezen bármikor lehet változtatni, ha máshol nem legalább a saját családunk körében.

Ki az a Télapó?

A 19. században jelent meg Santa Claus, azaz a Télapó legendája. A szakálas piros ruhás figura Szent Miklós és Karácsony apó összegyúrásából született. A karakter első, többé-kevésbé kiforrott változatát egy amerikai karikatúristának, Thomas Nast-nak köszönhetjük. A ma ismert Télapó végleges változatát Haddon Sundblom grafikusművész alkotta meg a Coca Cola cég megrendelésére. Az azóta ikonikussá vált figurának az elterjedésében a „Santa Claus Is Coming to Town” című dal is rengeteget segített.

Tilos a karácsony?

Nem gondolnánk, hogy a történelem folyamán volt valaha olyan korszak, mikor a karácsony megünneplését betiltották. Pedig ez megtörtént már egyszer. Oliver Cromwell, a rövid életű Angol Köztársaság vezetője 1647-ben megelégelte, hogy a szent napon mindenféle erkölcstelen mulatságokat rendez a nép. A karácsony megünneplését ezért betiltotta, és csak halála után, 1660-tól lehetett Angliában újra ünnepelni.
Magyarországon a szocializmus idejében az egyházellenesség egyik megnyilvánulása volt a karácsony helyett a „fenyőünnep” bevezetése is, amikor is nem a Jézuska, hanem a szívet melengető nevű „Gyed Maroz” (Fagy apó) hozta az ajándékot.
Szerencsére ezt a „vas és Aczél” hangulatú ünnepet 1988-ban felváltotta a hagyományos karácsony.


Oliver Cromwell

Magyar karácsony

Habár az angolszász kultúra hatására rengeteget változott az ünneplés módja, azért a magyar karácsony többé-kevésbé ugyanaz maradt. Ugyan már ritkán látni olyat, hogy az ekkor használt abroszt tavasszal vetőabrosznak használják és már a gazdaasszony is felállhat az asztaltól, de az ételek között még mindig fontos szerepe van a bejglinek, a halnak és az almának. Magyarországon az ajándékozás december 24-én, azaz szentestén zajlik, és eredetileg nem a Télapó, hanem a Jézuska jön el hozzánk.
Vannak olyan hagyományok is, amik lassan kivesznek. A Betlehemezés még él az iskolai ünnepeken, a házról házra járó változatával azonban már ritkán találkozhatunk. A hagyományosan december 26-tól kezdődő regölés pedig szinte teljesen eltűnt az utcákról. Ilyenkor az emberek hagyományosan házról házra jártak, jókívánságokkal és énekekkel halmozták el az ott lakókat, némi adományért cserébe.


regősök

Horák János
további cikkek
Világsztárok és a hazai élvonal az idei FEZEN Fesztiválon programajánló Világsztárok és a hazai élvonal az idei FEZEN Fesztiválon Veszprémből mindössze egy kényelmes autózásnyira vár mindenkit az ország egyik legnépszerűbb nyári zenei eseménye, a FEZEN Fesztivál. Idén június 19. és 21. között ismét megnyitja kapuit a székesfehérvári buliközpont, amely a szervezők ígérete szerint szebb és komfortosabb helyszínnel, valamint új programokkal várja a fesztiválozókat. A háromnapos zenei kavalkád az igazi rockereket és a modern popzene rajongóit egyaránt megszólítja többek közt olyan fellépőkkel, mint Azahriah, Halott Pénz, Valmar, Ossian vagy éppen a Destruction. tegnap 15:43 Ki gondolta volna, hogy egy tyúkért fogunk izgulni 2026 tavaszán? kultúra Ki gondolta volna, hogy egy tyúkért fogunk izgulni 2026 tavaszán? Akciójelenetek, szerelem, társadalmi kérdések, humor – a legszórakoztatóbb filmek mindezeket kínálják a nézőnek. De mit várhatunk akkor, amikor a főszereplő egy tyúk? 2026. április 5. 22:11 A kereszt titka – nagypénteki liturgia a veszprémi székesegyházban húsvét A kereszt titka – nagypénteki liturgia a veszprémi székesegyházban Nagypéntek csendje és megrendítő mélysége töltötte be a Szent Mihály Főszékesegyház falait, ahol Dr. Udvardy György érsek atya vezetésével tartották meg az Úr szenvedésének és halálának liturgiáját. Az egyház egyik legcsendesebb, mégis legbeszédesebb napján nem mutatnak be szentmisét – a „csonka mise” egyszerűsége még inkább ráirányítja a figyelmet a kereszt titkára. 2026. április 4. 12:58

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.