Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Oroszlán, kígyó, griff – Csesznek vára és urai

2012. november 6. 9:38 // Forrás: Laczkó Dezső Múzeum
Veszprém megye legfestőibb várának történetéről tart előadást Rainer Pál történész muzeológus november 13-án, kedden 16.30-kor a Laczkó Dezső Veszprém Megyei Múzeumban.

A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 2012/2013-as Múzeumi Szabadegyetemének harmadik előadása 2012. november 13-án, kedden 16.30-kor kezdődik a Laczkó Dezső Veszprém Megyei Múzeumban (8200 Veszprém, Erzsébet sétány 1.). Ez előadás témája: Oroszlán, kígyó, griff – Csesznek vára és urai, előadó: Rainer Pál történész muzeológus.

Az előadás archív ábrázolások és fotók segítségével idézi fel Veszprém megye, és talán a mai Magyarország egyik legfestőibb várának múltját. A cím utalás a várat egykor birtokló legfontosabb családok címerállataira.

A vár építését a több útvonal kereszteződésénél kialakult fontos vámszedőhely indokolta. Építője minden bizonnyal Rédei Jakab, IV. Béla királyunk kardhordója volt az 1260-as években. Tőle rövidesen a nagyhatalmú Csák-nemzetség (címerük az oroszlán) kezére került az erősség, amelyet hatalmuk hanyatlásával királyaink szereztek meg. Fénykorát a (kígyós címeres) Garaiak korában élte (1390‒1482), akik Zsigmond királytól kapták adományba Cseszneket.

Ők a korábbi épületeket teljesen elbontva, azok helyébe építették fel a lényegében romjaiban ma is álló gótikus várat. A Garaiak kihaltával a Szapolyaiak, később Török Bálint és több más nemesi család is birtokolta Cseszneket, amely a török hódoltság korában végvidéki határvár lett. A török többször ostromolta (pl. 1561), rövid időre el is foglalta (1594‒1598). 1637-ben került a (griffes címerű) Esterházy család cseszneki grófi ágának birtokába. Csesznek vára a 18‒19. század fordulójáig lakható állapotban maradt. Ekkor tűzvész, majd az 1810-es móri földrengés rongálta meg.

A vár problémáktól sem mentes feltárása és helyreállítása az 1960-as évek közepén kezdődött, és máig sem fejeződött be. Pámer Nóra, Juan Cabello, Feld István, László Csaba, Rácz Miklós régészek kutatása nyomán mára már egyre többet tudunk építéstörténetéről is.

vehir.hu
további cikkek
Világsztárok és a hazai élvonal az idei FEZEN Fesztiválon programajánló Világsztárok és a hazai élvonal az idei FEZEN Fesztiválon Veszprémből mindössze egy kényelmes autózásnyira vár mindenkit az ország egyik legnépszerűbb nyári zenei eseménye, a FEZEN Fesztivál. Idén június 19. és 21. között ismét megnyitja kapuit a székesfehérvári buliközpont, amely a szervezők ígérete szerint szebb és komfortosabb helyszínnel, valamint új programokkal várja a fesztiválozókat. A háromnapos zenei kavalkád az igazi rockereket és a modern popzene rajongóit egyaránt megszólítja többek közt olyan fellépőkkel, mint Azahriah, Halott Pénz, Valmar, Ossian vagy éppen a Destruction. ma 15:43 Ki gondolta volna, hogy egy tyúkért fogunk izgulni 2026 tavaszán? kultúra Ki gondolta volna, hogy egy tyúkért fogunk izgulni 2026 tavaszán? Akciójelenetek, szerelem, társadalmi kérdések, humor – a legszórakoztatóbb filmek mindezeket kínálják a nézőnek. De mit várhatunk akkor, amikor a főszereplő egy tyúk? 2026. április 5. 22:11 A kereszt titka – nagypénteki liturgia a veszprémi székesegyházban húsvét A kereszt titka – nagypénteki liturgia a veszprémi székesegyházban Nagypéntek csendje és megrendítő mélysége töltötte be a Szent Mihály Főszékesegyház falait, ahol Dr. Udvardy György érsek atya vezetésével tartották meg az Úr szenvedésének és halálának liturgiáját. Az egyház egyik legcsendesebb, mégis legbeszédesebb napján nem mutatnak be szentmisét – a „csonka mise” egyszerűsége még inkább ráirányítja a figyelmet a kereszt titkára. 2026. április 4. 12:58

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.