A Petőfi Irodalmi Múzeum kiállítása a korszakalkotó irodalmi folyóirat nemzedékeinek kiemelkedő alakjait mutatja be. A buszon nem csak fotókat és dokumentumokat vonultatnak fel a tablókon. A folyóirat szerzőinek életműve videó és hangfelvételeken is megelevenedik.
Az idén egy évszázados születésnapját ünneplő Nyugat nem csak egy irodalmi folyóirat volt, hanem jóval több ennél. Összefogta a társművészetek alkotóit, új hangot, új szemléletet adott kiemelve a magyar közéletet és kultúrát az állóvízből. A romantikától, illetve az önmagát túlélt népies hagyománytól a magyar irodalom részben már a múlt század második felében eltávolodott, de csak a Nyugat idején teljesedett ki a modern gondolkodásból fakadó irodalom. Lendületet és motivációt adott mindazoknak, akik már az új hangot képviselték nyugati mintákat követve. A Nyugat alapul szolgált a huszadik századi zenei, színházi és filmművészeti reformoknak. Mindhárom nemzedék a lapnak köszönhette hírnevét és halhatatlanságát, mely felkarolta őket és folyamatos publikációt biztosított. A kezdetekben hatalmas ellentáborba ütközött a szerkesztőség. Sokan a nemzet nagy veszedelmét látták benne, mert idegen kultúrák szellemi irányultságát akarta ráerőltetni az értelmiségre. Kezdetben csak néhányszáz előfizetőt tudhattak maguk mögött, ennek ellenére 1908-1941-ig, Babits haláláig töretlen a fejlődése. Korszakot alkotott, melyen felnőtt a művészek és gondolkodók következő generációja.
Havonta két számmal jelentkeztek az olvasóik számára. Kritikákat, verseket, novellákat, regényeket közöltek részekre bontva. Felkutatták a tehetségeket, pénzt áldoztak műveik terjesztésére és támogatták szerzőiket. első száma 1908 január 1-én jelent meg. Az alapítók: Osvát Ernő, Fenyő Miksa, Ignotus (Veigelsberg Hugó). A főszerkesztők között megtaláljuk Babits Mihályt, Móricz Zsigmondot és Gellért Oszkárt. A folyóirat első nemzedékéhez tartoztak többek között Ady, Babits, Kosztolányi, Tóth Árpád, Juhász Gyula, Füst Milán, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Kaffka Margit, Csáth Géza. A folyóirat a kezdetektől támogatta az Ady költészetében határozottan, profánul megjelenő újfajta versnyelvezetet, melynek köszönhetően Ady Endre emblematikus alakjává vált a magyar irodalomnak, költészetnek.
1910-es évek végétől jelentkezett az úgynevezett második nemzedék, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Németh László, Márai Sándor, Sárközi György, Gelléri Andor Endre tevékenységének köszönhetően. A Nyugat egészen 1941. augusztusáig azaz, Babits Mihály haláláig működött. Adynak köszönhetően irodalmi körök jöttek létre. Ezen körök mintájára, vagy pusztán a művészet felelevenítésére, napjainkban havonta irodalmi programokkal tartanak megemlékezéseket a Petőfi Irodalmi Múzeum az Országos Széchenyi Könyvtár, a királyi televízió és egyéb kulturális körök.
A Nyugat100 busz meghívásra ingyenesen megy el bármely városba ahová meghívást kap, s ahol helyet biztosítanak a mozgókiállításnak a jubileumi évben.
