A stratégia célja kijelölni azokat a kereteket, amelyek lehetővé teszik a nemzet anyagi, szellemi, mentális jólétének tartós, hosszú távon is sikeres fenntartását. A társadalmi vitán elhangzó javaslatok, vélemények alapján véglegesített szöveg 2012 tavaszán kerül a Parlament elé.
– A társadalmi fórum egyik állomása 2011. november 15-én Veszprém volt, ahol megvitattuk a stratégia megvalósulásának lehetőségeit, a hozzá kapcsolódó intézkedéseket, illetve a fenntartható fejlődés mindennapi életbe való beépülési körülményeit – tudtuk meg Szalay Tímeától, a fórumot szervező Csalán Egyesület elnökétől. Hozzátette: „a fenntartható fejlődés olyan cél, amely önállóan nem megvalósítható, mindenképpen be kell épülnie a döntéshozatalba, így a jogszabályainkba”.
„A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia saját gyermekeink sorsáról, jövőjéről szól. A holnapot, gyermekeink jövőjét ugyanis mi magunk teremtjük: itt és most. Ez nem csak politikai, hanem morális kérdés. Azt reméljük tehát, hogy rövidlátó politikai érdekektől mentes, konstruktív társadalmi vita bontakozik ki a stratégiáról, amelynek nyomán sorsdöntő ügyeinkben végre széles nemzeti konszenzus jön létre” – nyilatkozta dr. Bartus Gábor, a Keretstratégia kidolgozását irányító Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Titkárságának vezetője.
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT)
Az Országgyűlés 2007-ben döntött a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács létrehozásáról, amely egyeztető, véleményező, javaslattevő testület. A fenntarthatóság egyes részelemeit védő intézményeken (pl. Országos Környezetvédelmi Tanács, Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa) túl a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács az, amelynek a feladata a fenntartható fejlődés ágazatokon átnyúló, horizontális vizsgálata.
A 32 tagú tanácsban képviselettel rendelkeznek a gazdasági érdekképviseleti szervezetek, a szakszervezetek, az egyházak, a tudomány és a felsőoktatás intézményei, a nemzetiségek, a parlamenti frakciók és a kormány is. A tanács tagjainak egynegyedét civil szervezetek delegálják. A tanács élén az Országgyűlés mindenkori elnöke, jelenleg dr. Kövér László áll.
Fenntartható fejlődés
Napjaink egyik leggyakrabban használt fogalma a fenntartható fejlődés. Ám e kifejezés tényleges tartalma, illetve viszonya a környezetvédelemhez a közvélemény előtt ismeretlen vagy erősen homályos tartalommal bír. Az emberek nem tudják, hogyan viszonyuljanak a fogalomhoz, nincsenek fogódzóik, követendő példáik, ismeretlenek számukra a morális elvárások, változó társadalmi szabályok.
Az egymás mellett létező többféle értelmezés közül a stratégia a négy pilléres modellt veszi alapul. E szerint a fenntartható fejlődés a humán, társadalmi, gazdasági és természeti erőforrásaink mennyiségi és minőségi megóvását, fenntartását jelenti. Ezen erőforrásokat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével kell számításba venni a különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben, cselekvésekben. Ennek oka, hogy minden, az emberi jólétet szolgáló termék és szolgáltatás a fenti négy erőforrás valamilyen kombinációjának felhasználásával állítható elő, e tőkeformák felélése tehát a jövő lehetőségeit szűkítené.
