Mitől vált ennyire népszerű témává a helyi gazdaságok, piacok fellendítése? – tette fel a kérdést a beszélgetés elején az est házigazdája, Gerstmár Ferenc önkormányzati képviselő (LMP) csütörtökön a Városi Művelődési Központban.
Gerstmár Ferenc, Nádudvary Gábor, Győrffy Balázs, Szabó Rebeka, Szalay Tímea
Globális piacot élünk, nagy mennyiségben tudunk terméket előállítani, iparszerű mezőgazdasági termelés terjedt el, amelynek negatív hatásait nem érzékeljük, mint például az erdőirtás, nagy mértékű talajerózió, vagy éppen a helyi közösségek felbomlása – vélekedett Szabó Rebeka. Az LMP országgyűlési képviselője, a mezőgazdasági bizottság tagja szerint az élelmiszertermelés az exportot helyezi előtérbe, amitől azonban instabil lesz. Egyetlen megoldás lehet, ha a termelt árut helyben adjuk el, de elismerte, nehéz feladat a helyi gazdaságok újraélesztése.
Szalay Tímea azt mondta, az emberek tisztában vannak ezzel a problémával, csak másként fogalmazódik meg bennük, s nem feltétlenül látják át, hogy miként történik az élelmiszerek elosztása. Emlékszünk még rá, hogy milyen a jó étel, de az üzletekben egyre rosszabb minőségű terméket kapunk, s az élelmiszerbotrányok is egyre gyakoribbak – hangsúlyozta a Csalán Egyesület elnöke.
A termékek minősége és származási helye gyakran bizonytalan – egészítette ki ezt a gondolatot Nádudvary Gábor, kiemelve, ezért is fontos a helyi piacok elterjedése. A Veszprém Megyei Agrárkamara vezető tanácsadója úgy fogalmazott, a termelőnek az a legfontosabb, hogy a megtermelt árut eladja, így örömmel fogadja a kereskedő – gyakran alacsonyabb – árajánlatát, nem éri meg neki a piacon árusítani.
Egy répa átlag 1800 kilométert utazik a földtől az asztalig – ismertette a megdöbbentő adatot Győrffy Balázs a MAGOSZ megyei elnöke. Problémaként mutatott rá, hogy a városban élők nem a környező falvakban termelt élelmiszereket keresik, hanem kényelmesebb nekik bevásárolni a multiknál, holott sokszor lenyomozhatatlan egy-egy termék pontos származási helye, példaként említette a dioxinos botrányt. Azt látni, hogy a falvakban a korábbi termőföldek pázsitként funkcionálnak. Nem éri meg foglalkozni vele, hiszen a külföldről behozott áru sokszor olcsóbban jelenik meg a piacokon.
Mennyire érdekli a fogyasztókat, hogy jó minőségű élelmiszert fogyasszanak? – kérdezte Gerstmár Ferenc, hiszen a szociális helyzet arra kényszeríti őket, hogy a polcokon feltüntetett árakat figyelje.
Mindenek előtt ki kellene zárni a rossz minőségű ételeket az üzletekből – vélekedett Győrffy Balázs. Az a termelő, aki hosszú távon a piacon akar maradni, érdeke, hogy visszajöjjenek hozzá a vásárlók, ezért fontos a helyi piacok elterjedése – emelte ki.
Szabó Rebeka szerint ehhez az szükséges, hogy a termelő és a fogyasztó között újra bizalom alakuljon ki, mert amíg a piacokon termékkóddal ellátott „tanyasi tojást” találunk, ez nem valósul meg.
Az est folyamán szó volt még az agrárkamarai törvény módosításairól is, ami többek között tartalmazza, hogy a jövőben az élelmiszer kereskedőknek is kötelező lesz a kamarai tagság. – Persze hozhatunk bármilyen szabályt, ha az emberek részéről nem jelentkezik igény a minőségre – vélekedett Győrffy Balázs. – Az emberek nagy része nem ismeri a minőséget, éppen ezért nem is keresi azt.
Szalay Tímea tapasztalata szerint a piacokon jelenleg nem a termelők vannak jelen, alternatív áruházként funkcionál. Talán 3-5 helyi árus található, a többi termék egy nagy elosztó központból érkezik, vagy az Alföldről. – Egy tanyasi tanúsító rendszer kialakítása némi megoldást jelentene, aminek köszönhetően lehetne tudni, hogy ténylegesen hol termelődött az áru. A helyi termék piacokon azt érzem, hogy valóban igyekeznek gazdáktól származó termékekkel megtölteni, de ha megkérdezzük, honnét valók, távoli országrészből érkeztek, s nem helyi termékek – adott hangot véleményének.
Válságban van a vidék, ezért kényszerülnek a szervezők távolabbról termelőket hívni. A lényeg, hogy minél sokszínűbb legyen a piac – vélekedett ezzel kapcsolatban Szabó Rebeka. Piacot kell teremteni a helyi gazdaságnak, megoldás nyújthat erre talán a közétkeztetés, hogy legalább a gyerekek jó minőségű ételekhez jussanak – emelte ki. Hozzátette, sok esetben életszerűtlen élelmiszer szabályozás is a helyi termékek értékesítését nehezítik.
A fórum végén az érdeklődők is bekapcsolódtak a beszélgetésbe, s saját tapasztalataikat hozták elő, milyen formában találkoznak helyi termékekkel, vagy éppen milyen nehézségeket okoznak a törvényi túlszabályozások, amik kikerülésében rendkívül kreatív a magyar.
