Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. május 26. Fülöp
Veszprém
28°C
2026. május 26. Fülöp
Veszprém
28°C

Plázák jönnek, multik mennek, a Bástya marad

ma 13:28
Veszprém belvárosának arculatát évtizedek óta meghatározza az a késő modern épülettömb, amely mellett nap mint nap elsétál az utca embere. A Bástya Üzletházat a hetvenes évek városrendezése szülte, majd a rendszerváltás után a plázák korában sokan a vesztét jósolták, ma mégis a megyeszékhely egyik legstabilabb, legemberibb üzletközpontja, sőt, találkozási pontja. De mi a titka annak az épületnek, amely észrevétlenül, mégis megkerülhetetlenül fonódott bele a veszprémi mindennapokba, dacolva a multik személytelen világával és a változó vásárlói szokásokkal?

Veszprém nagy sétálóutcája, a Kossuth utca egy olyan történelmi és építészeti olvasztótégely, amely magán viseli a huszadik század második felének minden urbanisztikai kísérletét. Az 1960-as évek végén, valamint a hetvenes évek elején a városvezetés egy radikális, máig vitatott döntést hozott, amikor a régi, földszintes és egyemeletes polgári házakból álló szűk utcák helyét egy modern, a korabeli szocialista ideológiának és építészeti trendeknek megfelelő új városközpontnak kellett átvennie. Ebbe a nagyszabású, a Húszemeletest és a Lordok Házát is magába foglaló koncepcióba illeszkedett a Bástya Üzletház felhúzása is.

Az épület elnevezése már a kezdetekkor is egyfajta szimbolikus üzenetet hordozott. A név reflektál a város ezeréves múltjára, a várra és a városvédő funkcióra, kísérletet téve arra, hogy hidat képezzen a nyers betonhangsúlyos modernizmus és a történelmi emlékezet között. A megnyitás idején ez a komplexum még egy egységes, nagy áruházként, a Centrumként funkcionált, ahol egyetlen hatalmas légtérben, különböző osztályokon kínálták az árukat. Aztán a nyolcvanas évekre a város legfontosabb bevásárlóhelyévé, egyben a veszprémi találkozások bevett helyszínévé vált. Jött a rendszerváltás, a privatizáció, a nagy terek feldarabolódása, az ezredforduló környékén pedig megjelentek a modern bevásárlóközpontok, amelyek a klasszikus belvárosi üzletházak létjogosultságát látszottak megkérdőjelezni. A Bástya azonban maradt – profilját a kihívásokhoz igazította, napjainkban pedig már egyfajta szerethető retró mementóként, de abszolút modern funkciókkal szolgálja a lakosságot.

A jelenlegi helyzetének megismeréséhez a múlt mellett érdemes elmerülni az épület mostani mindennapi működésében. „Az üzletház belső dinamikája merőben eltér a peremkerületekben felhúzott hipermarketek steril valóságától. Jelenleg mintegy harminchárom üzlet és különféle szolgáltatóegység kap helyet a falak között.” – Mesélte Szabóné Szalai Mária, a Bástya épületének üzemeltetéséért felelős ügyvezető. A kínálat pedig már-már zavarba ejtően széles skálán mozog, hiszen a pékségtől, a gyógyszertártól és a fodrászattól kezdve az ingatlanirodán, a cipő- és ruhaboltokon át egészen a kézműves boltig és a parfümériáig, sőt, a papír-írószerig bezárólag szinte minden megtalálható itt.

Szabóné Szalai Mária (balra) és Németh AndreaSzabóné Szalai Mária (balra) és Németh Andrea

Ez a sokszínűség egy tudatos és szerves fejlődés eredménye, folytatja Mária az elmúlt évek háttérben megbújó stratégiai döntéseinek magyarázatát. Amikor néhány éve a szomszédos Cserhát üzletsoron felmondták az ottani bérlők szerződését, a belvárosban sokan tartottak egy kisebb kereskedelmi válságtól, a Bástya vezetése és bérlői közössége viszont rendkívül rugalmasan reagált. Szinte észrevétlenül, mindenféle népfelháborodás nélkül kínáltak új üzlethelyeket a költözni kényszerülő vállalkozásokat. Ahogy az egyik tizenöt éve a Bástyában lévő bérlő, a Partydecor Lufi & Party Shop tulajdonosa, Németh Andrea visszaemlékezett erre a folyamatra, a bérlők boldogok voltak, hogy új profilú üzletek, ezáltal új vevőközönség érkezik az épületbe. Ezzel is megerősítve azt a humánumot, amit ez az üzletközpont képvisel, ahol egy új üzlet a többiek szemében elsősorban nem konkurenciaként, hanem mindenki számára új lehetőségként jelenik meg.

Ezt erősítette meg Mária is, aki ügyvezetőként a száraz számok mögött érzi, hogy az üzletház igazi vonzereje ebben az emberközeli felfogásban rejlik. „A rohanó, elszemélytelenedett bevásárlási kultúrával szemben a Bástya egy lassabb, békésebb szigetet képvisel. Nincsenek nyomasztó tömegek, nincsenek a túlzsúfoltságból fakadó feszültségek. Az ide betérő vásárló egy olyan közegbe érkezik, ahol az eladópult mögött legtöbbször maga a tulajdonos, vagy egy évtizedek óta ott dolgozó, tapasztalt alkalmazott áll. Ez pedig alapjaiban határozza meg a kiszolgálás minőségét” – mondta.

Németh Andra ehhez kapcsolódva hozzátette, a vásárlók kimondottan igénylik ezt a fajta törődést, a jó szót és a szakmai tanácsot, amit egy online rendelés során, vagy egy hatalmas raktáráruházban képtelenség megkapni. „A pici, emberléptékű üzletekben a személyes ismeretség, a bizalom a legfontosabb valuta. A boltok alkalmazottai számára egyáltalán nem mindegy, hogy a vevő elégedetten távozik-e, hisz a megélhetésük múlik a visszatérő vendégeken. Ez az attitűd egy olyan összetartó, konfliktusmentes bérlői közösséget kovácsolt össze az épületen belül, ahol a konkurenciaharc helyett a békés egymás mellett élés dominál.”

A Bástya közönsége éppoly sokszínű, mint maga a kínálat. Bár sokan hajlamosak lennének egy idősebb generáció nosztalgikus bázisaként azonosítani a helyet, a valóság rácáfol a sztereotípiákra. A tizenéves fiataloktól kezdve az aktív családosokon át a nyugdíjasokig minden korosztály megfordul a folyosókon. A fiatalok számára az épület egyfajta törzshely, találkozási pont lett, míg az idősebbek a megszokott, megbízható minőséget keresik.

Az üzemeltetés pedig tudatosan törekszik arra, hogy ezt a közösségi funkciót erősítse. Mária külön kiemelte, hogy folyamatosan próbálják emberközelibbé tenni a teret, például ünnepekhez kötődő – gyereknapi, mikulásváró vagy éppen húsvéti – programok szervezésével. Az ilyen megmozdulások jó bizalomépítő eszközök is, amelyek azt üzenik a veszprémieknek, hogy az üzletház él és lélegzik, integráns része a város mindennapjainak. Emellett a belső terek is folyamatosan alkalmazkodnak az igényekhez.

Természetesen a fejlődéshez a technikai és infrastrukturális háttér folyamatos modernizálására is szükség van. Az ezredforduló utáni nagyobb felújításokat és a homlokzat egységesítését követően jelenleg Máriáék a napi szintű komfortérzet javítására fókuszálnak. Nem terveznek gigantikus, arculatváltó beruházásokat, a hangsúly a fenntarthatóságon és a kényelmen van. Folyamatban van a tetőszerkezet napelemekkel történő felszerelése, tavaly pedig már megtörtént az összes üzlet klimatizálása is. A mozgóslépcső és a lift is folyamatosan üzemel – ami más üzletközpontok viszonylatában már-már különleges állapotot jelent – figyelve a mozgáskorlátozottakra és az idősebbekre. Emellett nyitottak az olyan trendek felé is, mint a kutyabarát üzletek terjedése, hiszen egy ideje már a Bástyába is nyugodtan beviheti bárki házi kedvencét.

Mária szerint azonban sokan hajlamosak a mai napig a parkolási nehézségekre hivatkozva elkerülni a belvárost, pedig a Bástya ezen a téren is jó lokációt képvisel. Az épület hátsó, parkolókapcsolatos bejárata közvetlen és kényelmes megközelítést tesz lehetővé, még ha sok autósnak a mai napig el is kell magyarázni, hogy a betonkövekkel elkerített részről gyalogosan akadálytalanul fel lehet jutni a szintekre.

A Bástya Üzletház tehát csendben, de határozottan őrzi a pozícióját. Nem akar más lenni, mint ami – egy megbízható, emberi léptékű, szolgáltatásokkal és minőségi kereskedelemmel teli központ Veszprém szívében, amely bizonyítja, hogy a személyes jelenlétre, az odafigyelésre és a közösségi élményre a huszonegyedik században is hatalmas igény mutatkozik. A városlakóknak csupán annyi a dolguk, hogy újra felfedezzék maguknak ezt a betonba öntött, mégis lüktető életet magában rejtő állandóságot.

Hajas Bálint
Szalai Csaba

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.