A Proximities – közelség városai öt szempontból értékeli a résztvevő partnerek jelenlegi helyzetét, az adott térség külsőbb területinek minél jobb integrációját a városok szövetébe. Ezek a következők: tervezés a 15 perces város felé; a helyi gazdaság és a közeli szolgáltatások előmozdítása; a fenntartható mobilitás előmozdítása; a polgárok bevonása és a többszintű kormányzás, valamint a zöldterületek és élhető közterek. A projekt során végig szem előtt tartjuk a fenntarthatóság elveit, az ENSZ által meghatározott fenntartható fejlődési célok közül elsősorban a „fenntartható városok és közösségek” (SDG11), „felelős fogyasztás és termelés” (SDG12), „szárazföldi ökoszisztémák védelme” (SDG15), „egészség és jólét” (SDG 3) és a partnerségek (SDG17) vannak a középpontban.
„Azt vállaltam, hogy egy átfogó képet adok Veszprém identitásáról, az eddig megvalósult és tervezett, a Fenntartható Városfejlesztési Stratégiához kapcsolódó fejlesztésekről. Ezen kívül körzetem, Szabadságpuszta példáján keresztül mutattam be, hogy a város külső részei milyen változásokat éltek meg az utóbbi két évtizedben, hogyan alakult át az élet, hogyan használják a helyiek lehetőségeiket.” – nyilatkozta Kovács Áron, önkormányzati képviselő, fenntarthatósági tanácsnok.
A kétnapos tanácskozás során hat jógyakorlatot ismerhettek meg a résztvevők több témakörben. Például a fenntartható közlekedés kapcsán a V-Bike rendszert, amit ki is próbálhattak, a zöldterületek és az élhető közterek kapcsán a klímaadaptív gyepgazdálkodást és a város egyéb, biodiverzitást növelő tevékenységeit. Örömmel említjük meg, hogy a „Vadvirágos Veszprém” program elnyerte az URBACT és az Interreg Europe programok jógyakorlat védjegyét.
„2023-ban, az EKF évében, csúcsosodott ki az a törekvés, hogy az egyes városrészek helyi identitása és közössége erősödjön, miközben veszprémiségünkre is mindannyian büszkék vagyunk. A folyamatot a Közösség Kádártáért Egyesület koordinálta. Legtöbben a projekt látványos eredményét, a városzászlókat ismerik, ezzel találkoznak nap-mint-nap, és ez fontos, szimbolikus jelenség, de véleményem szerint sokkal fontosabb, ami mögötte van, a közösségek felvirágzása.” – tudtuk meg Mórocza-Tavas Esztertől, a projekt egyik fő koordinátorától.
A „Jelenlét” egy országos program, de Veszprém, ezen belül a Házgyári úr 1. alatt található „Torony” egyike a hét mintaprojektnek - tudtuk meg Szaller Pétertől, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat programkoordinátorától. Szaller Péter elmondta azt is, hogy a program a várossal együttműködésben 2009 áprilisában indult egy sokak által gettónak tartott, ismert toronyházban, ahol mindenféle segítség nélkül próbáltak boldogulni az ottlakók. A lakosok száma akkoriban 127 fő volt, de mára meghaladja a 200-at. A program célja az épület és a közösség megújítása, az adósságok kezelése és a ház életének normalizálása.
Az említetteken kívül meglátogattuk az ActiCity-t, ahol a részvevőket leginkább annak gazdaságos és fenntartható működése érdekelte, illetve sokak tiszteletét kivívta a Haszkovón működő Napsugár Klub, amely naponta 12-18 óra között várja az iskola után a területen egyébként csellengő gyerekeket, fiatalokat, akik támogató, barátságos környezetben tölthetik el a délutánt, a tanulási segítség mellett rendszeresek a kreatív foglakozások, tanácsadás és az előadások is. Jó volt látni, hogy a bemutatott gyakorlatok további eszmecseréket indítottak el, amelyek a szünetekben a sétákon folytatódtak tovább.
