Az Ab által kedden elbírált
indítványok egy része a törvény egészével szemben fogalmazott meg
alkotmányossági kifogásokat, másik része a bejelentési kötelezettségre,
illetve a rendezvények feloszlatására vonatkozó szabályokat
kifogásolta.
Az Ab megállapítása szerint a gyülekezési jogról
szóló törvény alkalmazásakor a bejelentési kötelezettség a közterületen
tartandó, szervezett rendezvényekre vonatkozik. Önmagában a késedelmes
bejelentésre hivatkozva viszont nem tiltható meg azoknak a békés
rendezvényeknek a megtartása, amelyek nem jelenthetők be három nappal a
tervezett rendezvény időpontja előtt – foglalt állást a bírói testület.
Az Ab határozata szerint a gyülekezési jog kiterjed az
előzetesen szervezett rendezvényekre, közöttük az olyan békés
rendezvények megtartására, amelyekre a gyülekezésre okot adó esemény
miatt csak rövid időn belül kerülhet sor. A gyülekezési jog kiterjed az
előzetes szervezés nélküli gyűlésekre is. A határozat indoklásában az
Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy a békés gyülekezés szabadsága a
vélemények, álláspontok együttes megjelenítését szolgálja. Nem minősül
gyülekezésnek a közterület korlátlan idejű igénybevétele, illetve a nem
közös véleménynyilvánításra irányuló rendezvény.
A testület
szerint a bejelentési kötelezettség a gyülekezési jog alkotmányos
korlátjának minősül; a keddi határozat értelmében a bejelentési
kötelezettség a törvény hatálya alá tartozó valamennyi közterületi
rendezvényre vonatkozik. Kivételt képeznek a spontán gyűlések, amelyek
esetében lehetetlen az előzetes bejelentés megkövetelése az Ab szerint.
Mint írták, „a mások alapvető jogait sértő, illetve közvetlenül
veszélyeztető, törvényellenes gyűlésekkel szembeni fellépéshez a
törvények megfelelő kereteket biztosítanak”. Hozzátették: a nem békés
rendezvényeket, gyűléseket a gyülekezési jogról szóló törvény alapján
fel kell oszlatni, a rendőri intézkedés ellen szegülőkkel szemben pedig
a rendőrségi törvény felhatalmazása alapján kényszerítő eszközöket
alkalmazhat a rendőrség. A jogellenes magatartást tanúsító tömeg ellen
tömegoszlatási eszközöket vethet be a rendőrség.
A gyülekezési
jog kiterjedésére és a késedelmes bejelentésre vonatkozó határozatot a
testület egyhangúlag fogadta el, a gyülekezési törvény megsemmisítésére
vonatkozó határozathoz azonban Bihari Mihály, Bragyova András, Holló
András és Kiss László alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.
Ab: nem oszlathatók föl a spontán, békés tüntetések
2008. május 27. 14:02
//
Forrás:
mno.hu
Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden megsemmisítette a gyülekezési törvény azon passzusát, amelynek alapján a rendőrség mérlegelés nélkül köteles volt feloszlatni a bejelentéshez kötött rendezvényt, ha azt bejelentés nélkül vagy a bejelentett időponttól, helyszíntől, útvonaltól, céltól, illetve napirendtől eltérően tartják meg – olvasható a testület keddi határozatában, amelynek kivonatát az MTI-hez is eljuttatták.
Beke G. László
további cikkek
