Délután fél háromkor a Jobbik Magyarországért Mozgalom tartott megemlékezést a Kossuth utcai óránál. A köszöntő és egy énekszám elhangzása után Forgó Gyula, a párt városi elnöke szólalt fel.
- Az Országgyűlés nemrég hozott döntése alapján végre törvényesen is megemlékezhetünk hazánk igazságtalan megcsonkításáról. Magyarország 1920 óta folyamatos gyászban van, a veszteségeket máig nem hevertük ki, a mostani problémáink is ebből gyökereznek. De június negyedike ezentúl a nemzeti összetartozás napja lesz – szögezte le a Forgó Gyula, aki ezután a területi, a gazdasági, a kulturális és az emberi veszteségeket sorolta fel.
- A Jobbik az egyetlen olyan párt, amely megalakulása óta minden évben megemlékezett Trianonról – emlékeztetett Kovács Rajmund, a párt megyei alelnöke Vitéz Juhász Antal szavalata után. – Egy újabb Trianont is elszenvedünk, méghozzá egy gazdasági Trianont, melynek neve, Lisszaboni szerződés. Fel kell emelnünk a fejünket és harcolnunk kell az unióban az emberek jogaiért – szólított fel Kovács Rajmund.
A Jobbik megemlékezése az elcsatolt területek legényes táncainak bemutatásával, versfelolvasással és plakátbemutatóval zárult.
Két órával később a Mozaik Egyesület koszorúzott a Vörösmarty téren. Délután fél ötkor, a békediktátum aláírásának pontos pillanatában megszólaltak Veszprémben a harangok.
A Mozaik Egyesület ezzel a Révkomáromból indult Kárpát-medencei harangzúgás mozgalomhoz csatlakozott. A Himnusz és a köszöntő után dr. Padányi Viktor Így történt című művének befejező részét játszották le Koltay Gábor Trianon című filmjéből.
Ezt követően Tábori Piroska Üzenet Erdélyből című versét mondta el Migray Barbara. Tóthné Zita, az egyesület elnöke sorolta a trianoni veszteségeket, majd Zeitler Gusztáv, a Padányi iskola történelem tanára mondott ünnepi beszédet. Krakkó Rudolf, a Szatmárnémeti HID Egyesület elnökének megemlékezése előtt Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus című megzenésített versét hallhatták a megjelentek Nagy Feró előadásában, felvételről. A koszorúzás előtt a három történelmi egyház képviselője, Márffy Gyula katolikus érsek, Isó Zoltán evangélikus lelkész és Závodi Zsuzsanna református lelkész imát mondtak el a magyarságért.
