Különleges élményben lehetett része annak, aki péntek délelőtt ellátogatott a Veszprém Megyei Levéltár Trianon megemlékezésére. A megjelenteket – köztük dr. Horváth Zsolt országgyűlési képviselőt - Hermann István igazgató és Porga Gyula alpolgármester köszöntötte.
- Mint Veszprém egyik legjelentősebb, történelemmel foglalkozó intézménye, kötelességünknek tartottuk, hogy a mai napon egy kiállítással egybekötött kerekasztal-beszélgetés keretében foglalkozzunk Magyarország történelmének egyik legnagyobb katasztrófájával – mondta el az igazgató.
Hermann István
A program a Valaha magyarok voltunk című dokumentumfilm egy részletének bemutatásával indult, amely az Ausztriához csatolt területeken élő magyar kisebbségek mai életét mutatta be. Ezt követően Nagy Szabolcs levéltáros, a rendezvény főszervezője, Simon Attila történésszel, a komáromi Selye János Egyetem tanszékvezetőjével illetve Molnár Tibor történész-levéltárossal, a Zentai Állami Levéltár igazgatóhelyettesével elevenítették fel, miként is zajlottak a Trianon utáni évek az új határainkon túl.
Molnár Tibor, Simon Attila és Nagy Szabolcs
A kérdések elsősorban kulturális témákhoz kapcsolódtak, úgymint, mennyire maradtak meg a korábbi néphagyományok, műemlékek. A válaszokból kiderült, az újonnan született államok kultúrája a korábbi Habsburg és magyar kultúra ellenességére épültek fel. A műemlékek sorsa a Trianon utáni időkben gyakran változott, attól függően, melyik impérium volt épp hatalmon. Mára viszonylagos liberalizmus figyelhető meg, a magyar többségű településeken elfogadják a magyar utcaneveket, műemlékeket. Mind a két határon túli kutató megerősítette, a magyarokkal évszázadok óta együtt, egy helyen élő szlovákokkal és szerbekkel nem volt probléma, ők elfogadták egymás kultúráját. A nehéz helyzetet a távolról betelepítettek és politikai vezetők okozták a magyaroknak.
