Sólyom László azt mondta, foglalkozni kell azzal a "szembeötlő különbséggel", hogy az 1990-ben megalakult "történelmi parlamentben" nem volt radikális jobboldali párt és frakció, "most viszont a választók akaratából van". A köztársasági elnök beszédében úgy fogalmazott: "le kell szögeznünk, hogy minden országgyűlési képviselő egyenlő legitimáció birtokosa, jogállásukban nincs különbség". Sólyom László hangsúlyozta, nem engedhető meg, hogy gyűlöletre uszítás hangozzék el az Országgyűlésben, vagy az Országgyűlés tagjának szájából.
Közölte: a mentelmi jog nem védheti azt a képviselőt, aki ezt a bűncselekményt elköveti. A mentelmi jog feladata, hogy a képviselőt megvédje a munkáját akadályozó zaklatástól és támadásoktól, de nem lehet menlevél a tudatos jogsértőknek - tette hozzá.
Sólyom László szerint az Országgyűlés elsődleges feladata a gazdaság rendbe hozása. Rámutatott arra is, hogy emellett van néhány téma, amelyekre különösen fel szeretné hívni a figyelmet, mert ezeket a jövő számára különösen fontosnak tartja, és a gazdasági célkitűzésektől sem függetlenek. Az első a nevelés és oktatás rendszerének teljes újjáépítése, a második a korrupció megfékezése, valamint meg kell szabadítani az országot a szegénység keserűségétől, s ettől elválaszthatatlanul, a cigányság integrációját is meg kell oldani. Ehhez a munkalehetőség mellett mindenek előtt az iskolán keresztül vezet az út - mondta az államfő.
A köztársasági elnök bejelentette, Orbán Viktort, a Fidesz elnökét fogja miniszterelnöknek javasolni. Az államfő bejelentését hosszú taps követette a parlamenti ülésteremben.
Sólyom László bejelentette azt is, hogy a házszabálynak megfelelően az alakuló ülésig mind a 386 megválasztott képviselő benyújtott a megbízólevelét. Közölte, hogy a tisztségviselők megválasztásáig az alakuló ülést a korelnök vezeti, akinek munkáját a korjegyzők segítik. A köztársasági elnök felkérte a fideszes Horváth Jánost korelnöknek, valamint Dúró Dóra, Farkas Gergely, Samu Tamás Gergő és Bana Tibor jobbikos képviselőket korjegyzőnek.
