Micheller Myrtillnek, aki diplomás jazz-ének művész és tanár is tavaly karácsonykor jelent meg magyar és francia nyelvű kétlemezes albuma RANDEVÚ/RENDEZ-VOUS címmel, saját zenekarával és vendégművészekkel kiegészülve. A lemezbemutató koncert a Thália Színházban volt, hatalmas sikerrel. A műsor országszerte turné keretében a nagyobb városokba látogat el. Veszprémben a Pannon Egyetem adott helyet a koncertnek.
- A Micheller Myrtill a művészneved?
- Nem, ez az anyakönyvi nevem, igaz nem túl magyaros. A vezetéknevem nem tudom honnan származik, az őseim ameddig vissza tudjuk vezetni a családfát magyarok voltak, és itt is éltek Magyarországon. A Myrtill egy francia szó, és áfonyát jelent.
- Gyönyörű hangod van, ami bármelyik zenei műfajban megállná a helyét. Miért pont a jazz-t választottad?
- Énekesnőként dolgozom 15 éve, sok műfajban próbáltam jelen lenni, egyrészt tanulás céljából, másrészt mert minden stílus érdekel. A jazz-t a szving alapú zenékből származtatjuk, és egy nagyon improvizatív műfaj, ami nagyon sok zenei szabadságot enged, és nagy kreativitást igényel. Azt gondolom, hogy egy művészember nagyon ki tud teljesedni benne. Más műfajokkal is próbálkoztam, ahol improvizációra van lehetőség, de ebben a szvinges alapú zenében találtam meg a hozzám legközelebb álló kifejezési lehetőséget.
- Kinek szól elsősorban a zenétek?
- Idáig általában feldolgozásokat énekeltem. Most itt az új lemezanyag, a Randevú, ezen már – a magyar dalok között – kortársaink által írt dalok is vannak, ill. egy dalszöveget én írtam. A francia dalok olyan örökzöldek és filmzenék, amik biztosan nagyon ismertek a magyar közönség számára, bár lehet, hogy nem francia nyelven. Melodikus, fülbemászó zenékről van szó, amik könnyen megjegyezhetőek, és nagyon érzelmesek. A francia zenei világot, az amerikai örökzöldekhez képest - amikkel alapvetően foglalkoztam ez idáig – romantikusabbnak találom, és úgy érzem, az érzelmi mélységek is jobban kifejezhetők ezen a nyelven.
- Énekelsz franciául, a keresztneved francia eredetű. Van valami oka annak, hogy ennyire vonz ez a nyelv?
- Ez egy érzés. Nehéz kérdés ez számomra, mert nem tudom, miért szeretem, viszont ez a vonzódás gyerekkorom óta nagyon erős. Maga a nyelv is nagyon tetszik, meg is tanultam, főiskolára jártam francia szakra Egerbe. Párizs is nagyon vonz, többször jártam már ott, és mindig vissza szeretnék menni. Úgy érzem, hogy valami odaköt.
forrás: myrtill.hu
- Hogy fér meg egymás mellet a család, és a munka?
- Sokan mondják, hogy csak logisztika az egész, minden összeegyeztethető. Bár nekem most nincs olyan fontos dolgom emellett, amit össze kéne egyeztetni. Nincs gyermekem, egyedül élek, de én is éltem párkapcsolatban, és nem gondolom, hogy könnyen megy, mindig feladásokkal jár. Ezt szerintem mindenki máshogy fogja fel. Ha gyermekem lenne, biztos én is feladnék sok mindent, mert ezt így érzem normálisnak. Ha gyerek van, akkor ő első, és utána jön minden más. Most egyelőre a zene az első, és ameddig még így van, addig kiélvezem a lehetőségeit.
- Említetted, hogy járjátok Magyarországot. De vajon mi a helyzet külfölddel?
Tavaly voltunk Londonban egy koncertturnén duóban Pintér Tiborral, és most május elején megyünk ki a Groanui jazzfesztiválra teljes zenekarral. Nagyon jó inspiráció külföldön zenélni, jó, ha az ember minél többet járhat a világban, és ott is tapasztalatokat szerezhet, új zenészbarátokra tehet szert. Fontos még a továbbfejlődés, és motiváció szempontjából.
