Kormányra kerülése után drasztikusan csökkenti az önkormányzati képviselők számát a Fidesz. A kétharmados támogatást igénylő törvénymódosítással átszabnák a helyhatósági választások alapját jelentő választókerületek rendszerét.
Önkormányzati reformra készül Orbán Viktor, ezt csütörtökön az EU-s nagyköveteknek is elmondta. A strukturális változtatások fő terepe várhatóan a főváros helyhatósági rendszere lesz, de a vidéki önkormányzatok sem ússzák meg komoly változások nélkül.
A pártelnök eddig nem árult el részleteket a tervezett átalakításokról, számos jel utal azonban arra, hogy a budapesti önkormányzati rendszer reformjának előkészítése már folyamatban van. Az Index forrásai szerint ezt bizonyítja Orbán Viktornak a Fidesz legutóbbi országos választmányi ülésén elejtett megjegyzése is, amelyben jelezte, hamarosan „nehéz beszélgetéseket” kell lefolytatnia a párt fővárosi polgármestereivel.
hirdetés
A fővárosi irányítás átalakításának és kerülethatárok módosításának témáját a Fidesz őszi évadnyitóján dobta fel Kósa Lajos. A debreceni polgármester hosszan fejtegette, hogy a kerületek és a főváros vezetése sokszor ellenérdekelt az ügyek rendezésében, ezért a város eleve irányíthatatlan. A működőképes Budapest létrehozásának történelmi feladatáról Kósa fővárosi kollégái viszont azóta is azt állítják, hogy még nem jutottak túl az ötletelésen, és nincs megállapodás az ügyben.
Gyakorlatilag parlamenti vitára kész viszont az a törvénymódosítás, amely a kiadáscsökkentés jegyében országos szinten csökkentené az önkormányzati képviselők számát. A leépítés lehet az egyik ellentételezés a nemzetközi pénzügyi szervezeteknél a beígért adócsökkentésekből eredő bevételkiesésekkel szemben.
Magyarországon az 1990-ben kialakított rendszer alapján mind a 3200 településen létrehoztak önkormányzatokat. A 2006-os választáson összesen 31-32 ezer önkormányzati képviselő kapott mandátumot, ebből könnyen kiszámítható, hogy országos átlagban nagyjából 10 fővel működnek a helyhatóságok.
A szabályozás a települések lélekszáma alapján határozta meg, hogy az adott helyen mekkora önkormányzatnak kell működni. A legapróbbakban, a száz lakosúnál kisebb falvakban háromfős, a 70 ezres nagyvárosokban pedig 27 tagú képviselő-testület létrehozását írta elő, az ennél nagyobb városokban még több a képviselők száma. A legnagyobb önkormányzatok a megyéket irányító testületek és a 66 képviselővel működő budapesti.
Információink szerint a fideszes javaslat összességében megfelezné a képviselői létszámot, azaz az őszi önkormányzati választás után csak 15-16 ezer képviselő maradna a testületekben.
A létszámcsökkentés, ha megszavazzák, minden bizonnyal különböző mértékben érinti majd az egyes önkormányzatokat. A kisebb településeken a döntésképesség érdekében páratlan számú képviselővel működnek a testületek, ezért felezni nem lehet a létszámot. Ráadásul a néhány ezer fős kistelepüléseken tiszteletdíj nélkül dolgoznak a képviselők, így költségvetési szempontból is érékelhető eredmény a nagyobb települések, városok helyhatóságainak racionalizálásától várható.
A javaslat a hírek szerint nem nyúlna hozzá az utóbbi húsz évben használt szavazási módszerekhez. A 10 ezer főnél kisebb településeken megmaradna a kislistásnak nevezett technika, amelynél a választók egy hosszabb névsorból választhatnak ki a testület létszámának megfelelő mennyiségű jelöltet, a 10 ezer főnél nagyobb helyeken pedig továbbra is meghagynák az egyéni kerületekben és a pártlistákon megszerezhető mandátumok vegyes rendszerét.
A leépítés miatt át kell azonban alakítani a nagyobb települések egyéni választókerületeinek határát. Kevesebb képviselő nagyobb kerületet és a nagyobb választói kört jelent.
