Schmidt Mária történész, hétfőn a veszprémi bazilikában tartott előadásában elmondta, a 20. és a 21. századi ember jövőképe, tapasztalatainak hála, sok mindenben megváltozott. Emlékeztetett arra, hogy korábban mindenki az európai szabadság után sóvárgott, ma pedig magunk is európaiak vagyunk.
- Most, érezzük igazán a szabadság relatív fogalmát – mondta, majd beszélt az első és második világháború szülte eszmék jelentőségéről. - Úgy tűnik, hogy miután kiháborúztuk magunkat a 20. században, a 21-ben már nem akarunk sem forradalmat sem forradalmárokat. Megváltozott a háborúhoz való viszonyunk is, hiszen jobban értékeljük a békét, különösen Európában.
- Ma már más problémák foglakoztatnak bennünket, például hogyan mentsük meg a kihalófélben levő fajokat. Senki sem tudja, mit hoz a jövő, statisztikai adatokat használunk a becslésekhez, ezeken alapulnak a lehetséges kilátások és irányvonalak meghatározása, de önmagában sem ezek, sem más számok nem tükrözik a valóságot – magyarázta Schmidt és tett egy kis kitérőt: mai világunkban túlértékelődött a gyermek szerepe a családban és a társadalomban, mondta, ma nálunk senki sem csodálkozik azon, ha valaki 30 évesen is a szüleivel él, biztonságban, ugyanis nem merészel elszakadni tőlük.
-A kirobbant válság, olyan nem várt irányba mozdította el Európát, amire nem volt senki felkészülve, éppen ezért saját erőforrásainkra kell az eddiginél nagyobb hangsúlyt fektetni. A magyar társadalomban a fizetésbeli különbségek már minden képzeletet felülmúlnak. Ez a jelenség nem csak a felsőbb és középső vezetésben dolgozók bérében tapasztalható. Mostanában például egy-egy BKV-s kifizetés jóval magasabb volt a miniszterelnök fizetésénél. A társadalmi egyenlőtlenségek egyre mélyebbek, a szegények és a gazdagok közötti szakadék egyre gyorsabban és intenzívebben mélyül. A GDP önmagában nem tudja pontosan kifejezni az életminőséget – fogalmazott.
- Magyarország a 21. század legnagyobb nyertese lehet. Jók az adottságaink, termőföldjeink, gyógyvízhálózatunk. Hamarosan jöhet egy olyan korszakváltás, amely az elmúlt 20 év tanulságait, tapasztalatait, hibáit levonva és felismerve tud minden létező és megszerzett javat Magyarország számára fordítani. Ehhez pedig nem az élen, s nem a hátsók között kullogva, hanem észrevétlenül a középmezőnyben kell maradnunk, így kevesebb támadásnak és figyelemnek leszünk kitéve. A múltból pedig tanulni lehet.
