Majd’ egy hónapos szünetet követően lépett pályára újra a veszprémi női kézilabdacsapat a harmadosztályú bajnokságban. A papírforma annak ellenére is bakonyi sikert ígért, hogy a mieink idegenben, a Körmendi DMTE otthonában játszottak.
archív fotó
Tíz perc játék után mindent le lehetett olvasni az eredményjelzőről, csak azt nem, hogy a Veszprém a minél fényesebb éremért, a Körmend pedig a kiesés elkerüléséért harcol a bajnokságban. A hét-kettes első tíz perc után a hazai roham egészen a félidő végéig kitartott: a rossz felfogásban kézilabdázó VPSE nyolcgólos hátrányt szedett össze az első játékrészben (16-8).
Fordulást követően egy harcosabb Veszprém lépett pályára, amely – Lozsi és Ács vezetésével – meg is kezdte a felzárkózást (49. perc: 22-19). A fordulat ezúttal végül elmaradt: a Veszprém Pannon SE kikapott, s öt fordulóval a vége előtt a tabella ötödik helyre csúszott vissza.
Női kézilabda NB II, 17. forduló:
Körmendi DMTE–Veszprém Pannon SE 27-23 (16-8)
Körmend, Rendészeti SZKI sportcsarnoka, 40 néző. Vezette: Cseszregi, Sipos.
Veszprém: Szerdahelyi – Lozsi 6, Jaksics 1, Kun., Szentpéteri, Ács 7, Regovics 4. Csere: Magyar (kapus), Járossy 2 (1), Leitold, Kőszegi 3 (2), Juhász, Ujhelyi, Novák, Bodnár, Duhai. Vezetőedző: Kovács Gábor.
Kiállítások: 6, ill. 10 perc
Hétméteresek: 13/9, ill. 4/3.
Edzői értékelés
Kovács Gábor: – Körmend-fóbiában szenvedünk. Egyáltalán nem fekszik nekünk az ellenfelünk olykor durvaságot súroló játékmodora. Az első félidőben katasztrofális teljesítményt nyújtottunk mind védekezésben, mind támadásban. Kulcsjátékosaim egyszerre mondtak csődöt. A második félidőre egy teljesen más mentalitású csapat futott ki, a védekezésünk feljavult, amihez kiváló kapusteljesítmény párosult. Sikerült is felzárkóznunk két-három gólra, de a végjátékra elfogyott az erőnk. Nagy kár ezért a betliért, mert kedvező sorsolásunkat figyelembe véve, akár még a dobogóért is versenybe szállhattunk volna.
