A Patika Egészségpénztár, a Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége és a Corvinus Egyetem marketing tanszékének munkatársai felmérésükben 2'200 ember kérdeztek meg. Nem meglepő, hogy kórházakban hagyták ott a legtöbb hálapénzt a megkérdezettek, a legkevesebbet pedig a gyógyszertárban hálálkodtak az emberek. A kutatók megjegyzik, hogy a patikai hálapénz a kisvárosok lakóira jellemző inkább, legalább is ők többet fordítanak ilyen célra.
A kutatást összegző tanulmány szerint a válaszadók 71 százaléka járt patikában, ott mindössze 1 százalékuk adott pénzt. A háziorvost a megkérdezettek 78 százaléka kereste fel, közülük 19 százalék hagyott ott némi pluszt, a rendelőintézetet felkeresettek 68 százalékából pedig 22 százalék hagyott némi borravalót. Kórházi ellátást a megkérdezettek 48 százaléka vett igénybe, és minden második ember nyilatkozott úgy, hogy zsebbe is fizetett.
A hálapénz mértékét vizsgálva nagy a szóródás, de átlagosan 28.500 forintot adtak az emberek kórházban. A legkisebb összeg ezer, a legmagasabb pedig 500 ezer forint, de az egyes kórházi beavatkozásokat nem rangsorolták a kutatók. Az egyes esetekben adott hálapénz nagysága függ az egy főre eső jövedelemtől; minél magasabb a jövedelem, annál inkább hajlandóak az emberek hálapénzt adni.
A válaszadók fele érezte úgy - derült ki -, hogy kórházi ellátása attól lett jobb, hogy hálapénzt adott. A kutatók azonban megjegyzik, az orvosi ellátás speciális, professzionális jellege miatt az ellátás minőségéről még annak igénybevételét követően is nehéz laikusként véleményt formálni.
A megkérdezettek a jövőre nézve igen pesszimisták; a válaszadók úgy vélték, hogy ma több hálapénzt kell fizetni, mint három éve, és három év múlva még többet kell majd adniuk.
