Dolgozott az Esterházy-udvar alkalmazásában álló Görög Demeter műhelyében, akinek támogatásával és Széchenyi Ferenc
gróf pártfogásával 1790-ben iratkozott be a bécsi képzőművészeti akadémiára. A veszprémi származására mindig büszke művész – munkáit „Nemes Berkeny János Veszprém Fi”-ként szignálta – közel 150 térképet készített, közte két városunkat ábrázolót, illetve számos figurális metszetet és rajzot is. Utóbbiak közül kiemelkedő fontosságú a városi tanácsülés és a
céhmesterek megbízásából három 1817–1818-ban készített, Veszprémet ábrázoló munka.
Ezek a várost kelet, illetve dél felől, valamint a Jeruzsálemhegyről a Tizenháromváros felé tekintve, vagyis a települést mintegy körképszerűen ábrázolják. (A metszeteket a Laczkó Dezső Múzeumban őrzik.) A rajzokon jól nyomon követhetők a 18. század végi városbeli építkezések, a városkép és különösen a vár látképének megváltozása.
1816-ban Pozsonyban telepedett le, ahol névjegy-, váltó- és arcképmetszésből élt.
