A fájlmegosztást legalizálni kívánó svéd Piratpartiet az előzetes várakozásoknak megfelelően szerepelt: simán elérték a bejutáshoz szükséges 4 százalékos küszöböt, s a 7,1 százalékos eredmény azt jelenti, hogy a Kalózpárt egy képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe (EP) – s ha a lisszaboni szerződés életbe lép, akkor Svédország képviselete 18-ról 20 mandátumra nő, s akkor a kalózok még egy képviselői helyet kapnak.
A 43 százalékos részvétellel zárult választáson a Piratpartietre összesen körülbelül 200 ezer svéd polgár szavazott, s eredményük azt jelenti, hogy az ötödik legerősebb politikai erővé váltak az országban. Néhány hónappal megalakulásuk után, 2006-ban már indultak a parlamenti választásokon, s akkor sem szerepeltek rosszul, a 35 ezer rájuk szavazó polgárnak köszönhetően 0,6 százalékos részesedést értek el.
A párt programjának két sarokpontja a szerzői jogi szabályozás megreformálása, illetve a magánélet védelmének fokozott képviselete. Az előbbhez kapcsolódik, hogy kiállnak a fájlcsere legálissá tétele mellett, így a Pirate Bay elleni, sokakat felháborító ítélet különösen jót tett a népszerűségüknek, ráadásul mindez nem sokkal az EP-választások előtt történt. A verdikt kihirdetése után egy hét alatt közel ötvenezresre nőtt a tagságuk, s ez jóval több, mint ahányan 2006-ban rájuk szavaztak.
„Történelmet írtunk" – nyilatkozta Rick Falkvinge, a Piratpartiet vezetője az ars technicá-nak. „Ma este a politikusok megtanulták, hogy ha engednek a lobbisták akaratának, elveszítik pozíciójukat. A 30 év alattiak körében mi vagyunk a legerősebb párt. Ez biztosítja a szabadságjogok jövőjét."
A svéd kalózpárt a legerősebb a világon, de a hasonló politikai formáció Németországban is elindult az uniós választásokon. Ők 0,9 százalékot értek el, s bár ez a bejutáshoz nem elegendő, sikertelenségnek mégsem könyvelhető el, mivel átlépták a 0,5 százalékos határt, amely ahhoz szükséges, hogy állami támogatást kapjanak a következő választásokra készülve.
