A Föld éve / Az UNESCO 2005. decemberében döntött úgy, hogy: 2oo8. a Föld éve lesz

Az ülést levezető elnők, Nemecz Ernő akadémikus az MTA rendes tagja úgy fogalmozott, hogy a tudományos ismeretterjesztésen túl a mai konferencia célja a Földtudományok népszerűsítése az érdeklődők számára. A Természet Tudományi Múzeum kiállításának 8-10%-a látható a VEAB székházában, de ez csak a helyhiánynak tudható be  - fogalmazott az akadémikus. Ugyanakkor az előtérben elhelyezett comutereken a Föld és a Nap kölcsönhatásainak szimulációját figyelhették meg az érdeklődők.

Ádám József, az MTA rendes tagja az MTA Földtudományok Osztályának elnöke, előszavában kifejtette, hogy a világ társadalmának döntő többségének fogalma sincs arról, hogy milyen körülmények között élnek, hogy a humán populáció milyen hatással van a vízre, taljra, levegőre. Az emberi tevékenység nagy pusztítást végez és ez a pusztítás visszafordíthatatlan folyamatokat indít el - fogalmazott az akadémikus. Szarka László, az MTA doktora, a Földév Magyar Nemzeti Bizottság titkára, a VEAB Környezet-Földtudományi és Energetikai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az ENSZ határoztnak megfelelően intenzív kutatás és ismeretterjesztés folytattak 2007 és 2009 között. Azzal a céllal, hogy a Földtudományok eredményeit az emberiség érdekében alkalmazzák. A MAgyar Tudományos Akadémia, a Magyar UNESCO BIzottság és a Mindentudás Egyetem is népszerüsíti az eredményeket. Külön öröm számunkra, hogy  a Földév Magyar Nemzeti Bizottság fővédnöki tisztségét elvállalta a  Magyar Köztársaság Elnöke, dr. Sólyom László - mondta Szarka László akadémikus. Egyúttal megjegyezte: hogy az emberiségnek már végre el kellene döntenie, hogy élelmiszert vagy bioüzemanyagot állítanak elő, mert a kettő együtt nem megy, azért sem mert a Föld lakosainak száma 2050-re eléri a 9 milliárdot. A magyarországi Föld Éve Programot a kormány anyagilag nem támogatta, hiába szólalt fel a Parlamentben, Pálinkás József akadémikus.
Mészáros Ernő a VEAB elnöke kifejtette, hogy körülbelül 600 milló évell ezelőtt hatalmas változások indultak el az óceáni biszféráknak köszönhetően. Az utóbbi 2 millió évben folyamatosan csokkent a Föld átlag hőmérséklete. Amire a tengeri üledékek oxigén izotópos vizsgálata és a Grönnland szigetén vett minták emlemzéséből lehet következtetni. A levegőbuborékok vizsgálatával mintegy 160 ezer éves időutazást tehetünk az analozáció elvégzésekor - mondta a professzor. A globális felmelekedés hátterében az emberi tevékenység van. Az 1900-as adatokhoz képest a Föld átlagos hőmérséklete plusz 6 celziusz fokot emelkedett napjainkig. Az is tény, hogy a Föld szén-dioxid tartalma is állandó emelkedésben van, igaz ezt csak hivatalosan 1958-tól mérik Hawai Mauna Loa szigetén. Ugyanezt a mérést hazánkban az Alföldön végzik.

AZ ENSZ hivatalos, 2001-es éghajlatváltozási prognózisa, 2100-ra 5.8 celziusz fok emelkedést prognosztizál. A globális felmelegedés egyik egyértelmű jele a trópusi ciklonok gyakorisága, ami kihat a Föld klímaháztartására.  De ugyaní gy befolyásolják a tengerek alatti és feletti áramlatok a klímaváltozást, a jéghegyek és gleccserek olvadását is.

Horváth Ferenc az MTA doktora, az ELTE Földrajz és Földtudományi Intézet igazgatójának előadását is meghallgathatták az érdeklődők, globális geodinamika címmel. Majd, "Meddig elegendők a Földünk kóölaj- és földgázkészletei-szénhidrogéntermelés a 21. században" címmel tartotta Pápay József az MTA rendes tagja előadását. Őt Kardos László előadása követte, az MTA doktora, a Magyar Állami Földtani Intézetének igazgatója, "Emberré lettünk" című előadása. A zárszót Brezsnyánszky Károly PhD, a Földév Magyar Nemzeti Bizottság elnöke mondta.