- Akivel könnyű dolgozni, annak könnyű lesz a végeredménye - vallja Eperjes Károly. - Biztos sokan nehéznek érzik azt a munkamódszert, ahogy dolgozom. Maximalista vagyok, és ez sokaknak fájdalom lehet. De úgy tapasztalom, hogy működik. Nem szeretem a minimalizmust a színpadon. Nagyon ritkán van itt-ott helye. Többnyire a maximalizmus az, ami továbblendíti és helyreteszi a munkát. Velem mindig jó dolgozni akkor, ha valaki jó végterméket szeretne. És mindig nehéz velem dolgozni, ha lazulást, vagy valami furcsa értékrendet látok. Bereményi Géza mondta egyszer, hogy nem mindig könnyű a Szamival dolgozni, de nagyon megéri. Ezek után el lehet dönteni, hogy az a focista jó-e, aki lazsál és baromi jó a büfében, vagy az, aki az edzésen kiköpi a tüdejét és rúgja a gólokat. Normális ember vagyok én a magam módján, remélem - teszi hozzá mosolyogva Eperjes.
A szerep kedvéért a színész 12 kilót fogyott egyéni módszerével. - Egy hónap alatt adtam le ezt a súlyt. Van egy módszerem, amivel az ember az első két hétben mindjárt nagyon sokat, hét-nyolc kilót lead az ember. Odafigyeltem az étkezésemre, este többnyire joghurtot ettem, napközben sok zöldséget és halat. Húsból keveset, azt is köret nélkül. És természetesen sportoltam.
A színész eredetileg nem szerette volna már elvállalni a szerepet, idősnek találta magát hozzá. - De aztán a Pistának volt egy olyan mondata, ami miatt vettem egy nagy levelegőt és azt mondtam: még egyszer összeszedem magam és megpróbálom ezt megcsinálni.
Bujtor István ugyanakkor már nem emlékszik pontosan, mivel érte ezt el: - Nem tudom, mivel tudtam őt rávenni, szégyenlem, de örülök, hogy elvállalta a főszerepet.
