Törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni - mondta ki devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésében az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn.
Az állam a szerződések tartalmát ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg, mint amit a rendes bírósági út követel meg, azaz ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően olyan körülmény áll be, amely folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.
Az Alkotmánybíróság (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)
Piaci elemzők szerint az Alkotmánybíróság devizahitelekkel kapcsolatos állásfoglalása alapján elvileg ugyan módosíthatók visszamenőlegesen a szerződések, ám ennek feltételeit is megszabja a határozat. A szakértők a választások előtt nem várnak végleges döntést a devizahitelesek ügyében. Az OTP erősödött az Ab-határozat bejelentése után.
Gulyás Gergely a Fidesz nevében üdvözölte az Ab határozatát, amely szerinte világos felhatalmazás arra, hogy a törvényhozó mit tehet a következő parlamenti ciklusban.
Ha a Fidesz marad kormányon, teljes egészében kivezeti a piacról a lakáscélú, jelzálogalapú devizahitel-szerződéseket.
Álláspontjuk szerint - folytatta - a mostani Ab-döntés után a Kúriának nincs oka tovább várni az egyoldalú szerződésmódosítás és az árfolyamrés ügyében. Az új Országgyűlésnek a Kúria - sajtóhírek szerint májusban várható - döntése után lesz lehetősége a helyzet "viszonylag gyors", néhány hét alatt történő rendezésére, mert a Kúria állásfoglalása után már egy hónappal a Ház előtt lehet az erről szóló javaslat - jelentette ki a politikus. Olyan megoldást kell találni, amellyel fixen rögzíthetők a törlesztőrészletek - vázolta a terveket, megerősítve ugyanakkor, hogy méltánytalannak tartanák, ha a devizahitelesek előnybe kerülnének a forinthitelesekkel szemben.
Az ellenzéki összefogás szerint a devizahitelesek problémáinak megoldása a kormány kezében van, ezt támasztja alá az Alkotmánybíróság hétfői döntése is. Bárándy Gergely, az MSZP elnökségi tagja sajtótájékoztatón azt mondta: az Ab-határozat rávilágít, hogy az Orbán-kormánynak az elmúlt négy évben is minden eszköz rendelkezésére állt, hogy segítsen a devizahiteleseken.
Szerinte a kormány ennek ellenére menekült a probléma elől, és megpróbálta a megoldást áthárítani a Kúriára, az Alkotmánybíróságra és európai fórumokra.
A szocialista politikus hangsúlyozta, a devizahitelesek problémáira elsősorban a forint erősödése jelentene gyógyírt, ehhez pedig vissza kell szerezni a piacok bizalmát. Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció alelnöke azt mondta: az Ab döntése megerősítette, hogy nem jogi, hanem politikai kérdésről van szó, így a kormány "fölöslegesen húzta az időt".
A Jobbik az Országgyűlés azonnali összehívását kéri a devizakárosultak helyzetének rendezésére. Z. Kárpát Dániel, a párt frakcióvezető-helyettese hétfői sajtótájékoztatóján az Alkotmánybíróság döntésével összefüggésben úgy értékelt: szűkíti a mozgásteret, hogy noha utólag be lehet avatkozni a devizahiteles szerződésekbe, de csak az eddigi bírósági gyakorlat figyelembe vételével. Kijelentette: a Jobbik álláspontjától távol áll, hogy a bankok és a károsultak érdekei között "lavírozzanak".
Mint mondta, a Jobbik megkülönböztetné a tisztességes bankokat azoktól, amelyek "egészségtelen pénzszivattyút" működtettek.
