A politikus kiállt Ukrajna egysége mellett, s leszögezte, hogy az ellenzéki tüntetések és a krími feszültségek miatt nem kért és nem készül katonai segítséget kérni senkitől. Ugyanakkor azt hangoztatta, hogy Ukrajnában nacionalista, fasisztabarát erők ragadták kezükbe a hatalmat, amelyek szerinte az ország népességének abszolút kisebbségét képviselik.
Az ukrán parlament által múlt szombaton leváltott politikus sajtóértekezletén azt hangoztatta, hogy az alkotmány szerint ő még mindig elnök. A leváltása ugyanis nem közjogi felelősségrevonás útján ment végbe, ő nem mondott le és életben van, ezért semmiképpen sem ismeri el a menesztéséről Kijevben hozott döntést.
Az új ukrán hatóságok által tüntetők meggyilkolásáért felelőssé tett, s ezért nemzetközi körözés alá vont Janukovics közölte, hogy nem adott ki a kijevi tüntetők elleni tűzparancsot. Hangsúlyozta, hogy a tragikus eseményeket az ukrán hatalom és az ottani ellenzék, valamint az Európa Tanács bevonásával kell vizsgálni, s csakis egy ilyen független vizsgálatnak hajlandó alávetni magát.
Azt is hangoztatta, hogy csak akkor tér vissza országába, ha nemzetközi közvetítők garantálják a biztonságát, de nincs szándékában részt venni a szerinte törvénytelenül kiírt, május 25-re tervezett ukrajnai elnökválasztáson.
Janukovics kijelentette, hogy kategorikusan ellenzi a katonai behatolást Ukrajna területére. Hangoztatta, hogy Ukrajnának egységes és oszthatatlan államnak kell lennie, és a Krím félszigetnek is Ukrajnában kell maradnia, a széles körű autonómia megtartásával.
Felszólította a Krími Autonóm Köztársaság lakosságát a vérontás és a belső küzdelmek megakadályozására. Hozzátette ugyanakkor, hogy a krími eseményeket "a kijevi bandita fordulatra" adott természetes válasznak tartja, és meggyőződése, hogy "a krími lakosság nem fogja alávetni magát a nacionalisták és banderisták" akaratának.
