Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. április 4. Izidor
Veszprém
10°C
2026. április 4. Izidor
Veszprém
10°C

Veszprém és Kovászna: 15 éve / Kulturális kapcsolat – testvérszínházak, vagy testvérek a művészetben

2008. december 10. 11:47
Kovászna és Veszprém megye tanácsa másfél évtizeddel ezelőtt kötött a gazdasági és kulturális élet több szegmensét átfogó együttműködési szerződést. A két kárpát-medencei térség közti együttműködés ennél sokkal régebbi, a '70-es évek elejére datálható, néhány év híján negyven esztendős. Az a kapcsolat, mely számos csere, illetve vendég színházi előadást szült, s melynek köszönhetően ma egy székely kapu fogadja a veszprémi Latinovits Játékszínbe érkezőket elsősorban Sylvester Lajos, a Kovásznai Állami Magyar Színház egykori igazgatójának érdeme.

A kapcsolatépítés története azzal indult, hogy amikor engem 1973-ban eltávolítottak Kovászna megye művelődési életének irányítói tisztségéből az 1848-49-es forradalom és szabadságharc erdővidéki hősei emlékművének illegális visszaállításáért és kineveztek a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház igazgatójának az előző évi, széles körben, külföldön is ismert közművelődési ténykedésem nyomán színházi megbízatásaimat különböző feltételekhez köthettem. Ezek egyike volt, hogy a sepsiszentgyörgyi színházat kimozdítsuk provinciális elszigeteltségéből, a színjátszás élvonalához tartozó színészeket toborozhassunk, a műsorrendet a "hely szellemének" is alárendelhessük, és külföldi cserevendégjátékokat is szervezhessünk. – írja emlékező levelében Sylvester Lajos.


 

Tamási Áron Állami Magyar Színház (Sepsiszentgyörgy)

Az 1968 -1973 közötti kezdeményezésre számos kulturális intézmény, egyesület, a megye határain kívül is érdeklődést kiváltó nagyrendezvény született, szobrokat, emlékműveket állítottak, köztük olyanokat is, amelyeket a kélt világháború között, vagy a második világégés után erőszakkal távolítottak el. Mindezt az én esetemben betetézte a Barót-Köpec-Ágostonfalva útkereszteződésnél visszaállított, egy 1849-es helyi csatának emlékére állított obeliszk. Az újraépített emlékművet az akkori megyei ideológiai titkár pillanatnyi felindulásában leromboltatta. Az 1934-es emlékműrombolás és az 1973-as között csak technikai különbség volt: előbb ökrökkel, másodjára buldózerrel távolították el. A szellem azonos volt: a Vasgárdáé. Ezt, végső szorultságomban a szemükbe kellett mondani, és kilátásba helyezni, hogy a szobordöntés miatt nemzetközi botrány kerekedik, s ez veszélyezteti a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény Egyesült Államok általi biztosítását, ami éppen abban az időszakban volt esedékes. A hatalom retirált. Erdővidék új '48-49-es emlékművet kapott. Engem viszont el kellett távolítani a megyei kulturális vezetés éléről, hogy többé ne férkőzhessek szobrok és emlékházak közelébe.” – írja Sylvester.

 

A megyei kulturális élet vezetése helyett, egy színház vezetése jutott feladatul Sylevester Lajosnak. A Veszprém megyei vezetés, Pétervári István a Petőfi Színház akkori igazgatója és Hegyeshalmi László aligazgató szívvel-lélekkel támogatta kapcsolat létrejöttét egy erdélyi színházzal. Az az ajándék székely kiskapu - gyalogkapu -, amely ma is ott áll a veszprémi Petőfi Színház színészházának bejáratánál, s amely akkor érkezett Veszprémbe, amikor a román diktátor neje egy "NU"-val megtiltotta a kimenetelünket, egy élő kapcsolattörténet emlékműve, mint ahogyan a veszprémi Petőfi Színház számára ugyancsak ajándékba küldött Csongor és Tünde, a két szerelmes fiatal székely ruhája is a létrejött lelki együvé tartozásra emlékeztet ma is. Az idők során 5 cserejátékra került sor a két teátrum között. A sorozatnak végül is brutális beavatkozásával maga Elena Ceausescu vetett véget. A romániai kulturális élet fő irányítójaként szeme elé került a mi Magyarországra tervezett turné. Egyetlen szót írt a lapszélre: NU!

  

A veszprémi-háromszéki kapcsolatépítés elakadt ugyan, de az 1989-es romániai fordulat után Veszprém és vidéke lázban égett, a Veszprémi Napló, Horváthy György és mások kezdeményezésére az egész Balatonfelvidékre kiterjedő gyűjtés kezdődött. December 29-én már megérkezett Veszeli Lajos irányításával az első pótkocsis tehergépkocsi szállítmánya.

Aztán érkeztek folyamatosan a veszprémiek Sepsiszentgyörgyre. Horváth Balázs, Szekeres Imre, az egykori veszprémi KISZ-titkár egy lelkész társaságában, művészek, egyetemi tanárok, maga az egyetem rektora, s a háromszéki-veszprémi kapcsolatrendszer az élet sok területére kiterjedt.


Ünnepi kiállítás Sepsiszentgyörgyről a laczkó Dezső Múzeumban


Jelfát kaptunk ajándékba


Füssy Angéla
további cikkek
„Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Life&Style „Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Till Attila Pulitzer-díjas riporter, műsorvezető, filmrendező több évtizede van jelen a szakmában, s bár eredetileg képzőművésznek készült, végül a műsorvezetés lett az, amiben otthonra lelt. Mint mondja, ez mindig könnyen ment neki, soha nem érezte, hogy nehézséget okozna. Arra kerestük vele a választ, hogyan alakult a tévé szerepe az elmúlt évtizedekben; változásokról, tendenciáról beszélgettünk, méghozzá az ő munkásságán keresztül. Kiderült az is, pályája elején fontosnak tartotta, hogy neve később országosan ismert legyen, hiszen, ha a politika közbeszól, a név adott esetben megvédheti. 2026. április 2. 16:12 Ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket! Life&Style Ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket! A Herendi Porcelánmanufaktúra idén ünnepli fennállásának kétszázadik évfordulóját. Belépve a manufaktúra falai közé mégsem a muzealitás olykor dohos atmoszférája vesz körül, hanem egy olyan miliő, ahol egyszerre köszönnek vissza azok a minták, amelyek még Apponyi Albertet is elvarázsolták, közben a formák mégis a XXI. század emberének legbelsőbb gondolatait tükrözik vissza. Innovatív cég, rend, rendezettség és nyugodt elegancia. Hogy miben rejlik a Herendi titka, arról is beszélgettünk Dr. Simon Attilával, a manufaktúra vezérigazgatójával. De szóba kerültek a jó vezető tulajdonságai, egyben az a magány, amit a vezetői irodában lehet megtapasztalni, a Herendi csészéből és más bögrékből elfogyasztott kávé közötti különbségek, valamint az, miért az egyik legnagyobb bók, ha egy úriember sárkánynak nevezi a kedvesét. 2026. április 2. 14:29 "A színpad megmutatja, hogy mire vagyok képes" Life&Style "A színpad megmutatja, hogy mire vagyok képes" A Victoria Art & Sport Egyesület vezetője, Podolszkaja Viktória nagy utat járt be, ami karrierjét illeti, de ez nemcsak lelki magasságokra és mélységekre értendő, hanem a térbeli elmozdulásokra is. Bakuban született és több mint két évtizede él Magyarországon, Veszprémben. 2026. április 1. 20:17

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.