1990 után, amikor "hirtelen" beszélni lehetett Magyarországon a holokausztról, a társadalomnak szinte sokkszerű volt találkoznia a magyar állam felelősségével - mondta Navracsics Tibor, felidézve, hogy az ő nemzedéke még azt tanulta az iskolában: nem a magyar állam, hanem "egy elkülönült emberfaj", "a Horthy-fasiszták" voltak felelősek a holokausztért, a kommunisták győzelmével pedig Magyarország túltette magát ezen a fejezeten.
A magyar társadalom így csak 1990-ben szembesülhetett azzal, hogy a magyar állam szembefordult saját polgáraival, sőt segédkezett abban, hogy kiirtsák őket. A magyar állam is felelős volt a holokausztért - jelentette ki a miniszterelnök-helyettes, hangsúlyozva, hogy szembe kell nézni a felelősséggel. Szavait nagy tapssal fogadták a konferencia résztvevői a Felsőházi teremben.
Kijelentette ugyanakkor: "tanultunk a múltból, pontosan tudjuk, mi történt itt". A magyar demokrácia ma minden polgárát megvédi azokkal szemben, akik gyűlöletet akarnak szítani, mert az a cél, hogy Magyarországon mindenki biztonságban érezhesse magát - nyomatékosította a tárcavezető, aki a holokauszt áldozatainak kárpótlása és a magyarországi zsidó közösség emlékeinek megjelenítése érdekében hozott kormányzati intézkedések közül többet is felsorolt az elmúlt évekből. Megemlítette a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját, a Holokauszt Emlékközpont és a Terror Háza Múzeum megnyitását, a 2012-es Raoul Wallenberg-emlékévet és a holokauszt-túlélők nyugdíjkiegészítésének megemelését.
Navracsics Tibor rámutatott azonban arra is, hogy mindig lesznek olyanok, akik gyűlöletből élnek, vagy azért, mert az adja lényük lényegét, vagy mert jó üzleti lehetőséget látnak benne. Ezért a múlt feltárása közben a jelenről sem szabad elfeledkezni - tette egyértelművé, felidézve a jobbikos Gyöngyösi Márton tavalyi - "a magyar demokrácia hírnevén sokat rontó" - szavait. (A jobbikos képviselő a parlament plenáris ülésén tavaly novemberben arról beszélt, hogy a Magyarország számára bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő, zsidó származású országgyűlési képviselők és kormánytagok számbavételét tartaná időszerűnek.)
A miniszterelnök helyettese emlékeztetett, hogy Gyöngyösi Márton felszólalása után szigorították a házszabályt, és szűkítették a parlamenten belüli szólásszabadságot, hogy ne lehessen gyűlöletet szítani az Országgyűlésben.
A rendezvényen részt vett mások mellett Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Harrach Péter, a KDNP és Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, az MSZP-s Kovács László volt külügyminiszter, az Együtt-PM szövetséget vezető Bajnai Gordon volt miniszterelnök, Réthelyi Miklós volt erőforrás-miniszter, Szili Katalin korábbi házelnök és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum igazgatója.
