Picasso egyetlen színpadi művét A telibe viszonzott vágyakozást viszi színre a Pannon Várszínház társulata. Pablo Picasso a II. világháború alatt egy hotelszoba négy fala között élte rendkívül szélsőséges életét. Teli szerelem utáni vágyakozással, halálfélelemmel. Áhította a békét épp úgy, mint a szenvedélyes testi örömöket. Picasso élete, művészetről alkotott képe egy kort és annak művésztársadalmát jellemzi, annak belső harcaival a túlélésért, szemben a hétköznapi kenyérgondokkal. Vándorfi László saját korunkba, és a színházi világba helyezte át a történetet. Így tulajdonképpen kissé elrugaszkodik az eredeti műtől, bemutatja a művész sajátos viszonyát a valósághoz, és felveti a napjainkban élő művészember problémáit. A picassoi szövegbe beleszövi Apollainere és Frederico Garcia Lorca verseit, felcsendülnek Puccini és Offenbach operái, miközben a színészek elengedhetetlenül improvizálnak. Bejátszák majd az adott teret, a Dubniczay Palota galériáját, ahol megelevenednek a kiállított művek, életre kelnek a festmények, a plasztikok. A színészek pedig kezdetben spontán játékkal vezetik végig a nézőket a tárlaton, majd bekísérik őket a játéktérbe. A Picasso Veszprémben, avagy a telibe viszonzott vágyakozás újszerű találkozást ígér színház és közönsége között.
Vándorfi 70 nézővel számol egy-egy bemutatón, egyfelől, mert ekkora a terem befogadóképessége, másfelől tisztán látja, ez a műfaj egy réteget képes vonzani. Újra meg kell találni azt a kisebb, de erős magot, akinek erre van igénye, mert igen is létezik Veszprémben az a közönség, aki valami másra vágyik – mondja a direktor. Meglátása szerint az a jó, ha kétféle színház fut egymás mellett, különböző repertoárral. A nagyszínpad, ahol helyet kapnak a zenés, szórakoztató darabok, illetve egy játékszín, sokkal intimebb szférában, mely gondolkoztat, s a legmélyebb zsigereinkig megmozgat. Kérdésünkre a rendező igazgató elmondta, hogy minden közönség olyan, amilyen a városa. Veszprémé sem másabb, mint a fővárosé, vagy más vidéki városoké. Eddig csak azokat az alkotókat hagyták cserben, akik eleve magasra tartott orral érkeztek ide, hogy ők majd aztán megmutatják, mi az a művészet.
Az elmúlt évek során szétzilálódott a művészetre éhes közönség, de volt, s ez azt jelenti, hogy lesz is – tartja a Pannon Várszínház igazgatója.
Picassot követően sem áll meg a kamaramunka. A Pannon Várszínház ugyancsak játékszín stílusban, annak keretei között bemutatja Fererico Garcia Lorca Bernarda Alba háza című drámáját, Daniel Keyes Virágot Algernonnak című színművét, majd Karinthy Frigyes kabaréjeleneteiből Omnibusz címen mutatnak be egy egyveleget.
