Füstös Gábor, aki a parlamenti nyílt nap egyik felkért előadója, kifejtette: a halgazdálkodásról szóló törvény megújítására egyebek közt a horgászat és a horgászturizmus térhódítása, a vizek állapota, továbbá az állami tulajdonú vizekre kötött, halászati jogot átadó, 2015-ben lejáró haszonbérleti szerződések miatt van szükség. Álláspontja szerint a horgásztársadalom nagy erőket mozgósít a gazdasági halászat megszüntetésére, amelynek mérséklésével általánosságban véve ő maga is egyetért, de hangsúlyozta, a halászat állományszabályozó szerepére a jövőben is nagy szükség lesz, főként a Balatonon. Mivel a törvénytervezet a jelenlegi formájában nem tesz különbséget a kereskedelmi és az ökológiai célú halászat között, ha változatlan formában marad, a korlátozások érvényesek lesznek az állományszabályozó halászatra is, akadályozva, esetleg ellehetetlenítve azt - mondta a szakember. "Ha a természetes-vízi halászatot megszüntetnék a Balatonon, mi lenne egyebek közt a tó őshonos halállományát kiszorító, egyre nagyobb példányokból álló, horgászzsákmánynak nem kívánatos busaállománnyal?" A halgazdálkodási törvény az elfogadását követően a halászatról és horgászatról szóló 1997. évi törvényt váltja majd fel.
