Kocsis Mihály elmondta, hogy a Vértesi Erdő szándéka a területén található, elhanyagolt állapotú kultúrtörténeti emlékek helyreállítása. Az épített környezet védelmét szolgáló program 2012-ben a kőhányási Szent Teréz-kápolna felújításával kezdődött, az erdészet törekvéseit a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Fejlesztési Bank is támogatja.
A Celli Szűz Mária tiszteletére emelt kápolnát 1736-1757 között építették, valószínűleg az osztrák barokk építész, Franz Anton Pilgram tervei szerint, akit Eszterházy József bízott meg a majki kamalduli remeteség építésével. A kápolna a fallal körülvett remeteség területén kívül áll, a látogatók elől jelenleg zárt épület. Tetőzetét és födémét az idő visszafordíthatatlanul kikezdte, néhol a falak is mállanak.
A kápolna felújítása érdekében május 18-án adománygyűjtő rendezvényt szerveznek és a Vértesi Erdő tervei szerint 2014 pünkösdjén már a megújult kápolna fogadhatja a híveket és az érdeklődőket.
Majk Közép-Európában azon kevés kamalduli remeteségek egyike, amelyeknek épülete és környezete építészetileg eredeti formájában maradt fenn. A remeteséghez 17 cellaház tartozik, közülük hét apartmanházként működik és rendszeresen fogad látogatókat. Jelenleg az épületegyüttes műemléki felújítása zajlik, a beruházásra uniós forrásból érkezett csaknem 800 millió forint. A felújítás során helyreállítják a remeteség jelenleg leromlott központi épületét, közösségi terek kialakítása mellett bemutatják a némaságot fogadott, fehércsuhás szerzetesek életét.
