Balog Zoltán a magyarországi németek elhurcolásának emléknapján hangsúlyozta, hogy senkit nem lehet a nemzetből kitagadni. Megjegyezte, "ma is vannak még, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy kollektívan el lehet ítélni népeket és népcsoportokat".
Az emberi erőforrások minisztere szombaton Solymáron az emlékünnepségen úgy fogalmazott: bűnt bűnnel jóvátenni nem lehet, vélt bűnt bűnnel jóvátenni még kevésbé, és vélt bűnt kollektív büntetéssel végképp nem.
"Ez történt, amikor két népcsoportról, a németekről és a magyarokról is kimondták, hogy kollektíven bűnösek valamiért, amiért politikusok, a politika és személyesen emberek felelősek, de egy nép, egy népcsoport sohasem" - tette hozzá az első alkalommal megtartott országos megemlékezésen. Balog Zoltán kitért arra, hogy amikor 1946-ban elindultak a marhavagonok Németországba, akkor a magyarországi németek voltak azok, akik kitűzték a vagonokra a magyar zászlót, amelyekre azt írták: "Isten veled, hazánk".
A miniszter hangsúlyozta: az emlékezés kultúrájára van szükség Magyarországon minden gaztettel és gonosztettel szemben. Rámutatott: az emlékezés mindig a megbékélést szolgálja, s ennek beteljesedése lehet 2014-ben, hogy az új Országgyűlésben németül, saját anyanyelvén szólalhatna meg valaki.
A tárcavezető magyarul tartott megemlékezése után németül szólt a jelenlévőkhöz.
Ritter Imre, a Pest Megyei Német Önkormányzat elnöke az előbb német, majd magyar nyelven megtartott beszédében a magyarországi német önkormányzat képviseletében üdvözölte a magyar parlament tavaly decemberi, az emléknapról szóló döntését. Kiemelte: az "elhurcolást" a magyarországi németségnél sokan a malenkij robottal kötik össze, január 19. azonban az elűzetés, a kitelepítés emléknapja. Kitért arra is, hogy még ma is sok téves elképzelés él ezekről az időkről. Közölte: a kitelepítés nem külső parancsra történt, kezdeményezői az akkori magyar pártok voltak, és az akkori kormány volt az, amely a döntést hozta, ugyanakkor ezzel nem lehet levenni a felelősséget a nagyhatalmakról.
Ritter Imre ünnepi beszédében úgy fogalmazott: Magyarországnak egyedülálló lehetősége van, hiszen a nemzetiségekkel kapcsolatban valóban példamutató nemzetiségi politikát folytathat, s a magyarországi nemzetiségek büszkén vallják magukat magyarnak. Magyarországot szülőföldjüknek tekintik, amelytől nem kívánnak elszakadni, nem kívánnak sem területi autonómiát, "ne adj Isten, önálló parlamentet", nem kívánnak kettős állampolgárságot, "s nincs egyetlen olyan követelésük sem, amely politikai problémát, bonyodalmakat okozhatna”. Hozzáfűzte: "ha a magyar politika a határon belül ilyen nemzetiségi politikát fog folytatni, annak hosszú távon a legnagyobb nyertesei a határon túli magyarság és az egész magyar nemzet lesz”. Az ünnepségen jelen volt Matei Hoffmann, Németország magyarországi nagykövete, Hubert Kausl osztrák attasé, valamint a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság képviseletében Zsigmond Attila. A megemlékezés keretében a résztvevők elhelyezték a kegyelet virágait a kitelepítési emlékműnél, az áldozatokra harangzúgással emlékeztek.
Az Országgyűlés tavaly decemberben nyilvánította január 19-ét a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjává. 1946-ban ezen a napon indult el az első vagon Budaörsről, amivel kezdetét vette a magyarországi svábok kitelepítése. A parlament a határozat szerint "tisztelettel adózik mindazok előtt, akik a megaláztatások, elhurcolások áldozatai voltak".
