- Ön korábban azt mondta, hogy Veszprémet a Bakony-Balaton fővárosának tartja. Hogy látja, ebbe az irányba tart a város? Mennyire alkalmas arra, hogy ennek a régiónak ilyen kiemelt szereplője legyen?
- Szerintem nagyon nagy mértékben függ attól, hogy a város és annak lakói hogy gondolják, hogyan fogják föl a saját szerepüket. Veszprém megyeszékhely, ha az itt lakók nem úgy látják, hogy a külső körgyűrűvel megszűnik a város érdeklődési köre, hanem elvállalják a Bakony-Balaton térség vezető szerepét - ami kötelezettséget és költséget is jelent, de jogokkal is jár - akkor ennek a térségnek Veszprém a természetes központja. Ebből a szempontból én jó jeleket látok.
Egyrészt a kerékpárút-hálózat kiépülése azt mutatja, hogy térségben gondolkozik a város, másrészt létrehoztunk egy a Bakony-Balaton térség településeit összefogó turisztikai desztinációs közösséget Várpalotától Sümegig, amely éppen a Bakony és a Balaton között elhelyezkedő településeket fogja össze. Ezek alapján úgy látom, hogy a város kezd felnőni a feladathoz, és kezd valóban vezető szerepet ellátni. Ehhez persze kellenek olyan fejlesztések, amelyek elősegítik, hogy például télen a Bakony egyértelmű turisztikai célponttá váljon, hiszen így tudja egymást kiegészíteni a Balaton és a Bakony szezonalitása. Késő tavasztól kora őszig a Balatonon lehetne a hangsúly, kora ősztől késő tavaszig pedig a Bakonyt lehetne előtérbe helyezni, össze lehetne hangolni a turisztikai szolgáltatásokat.
- 2013-ban nagy átalakulások mennek végbe Veszprémben: új intézményekkel bővül a kínálat azzal, hogy városi fenntartásba kerül a Laczkó Dezső Múzeum és a megyei könyvtár - ugyanakkor az iskolákat az állam működteti majd. Ezek a változások milyen irányba viszik el a várost, mire számíthatunk?
- Én úgy gondolom, hogy stabil gazdálkodásra, ami azért nem újdonság, mert Veszprémben eddig is stabil és felelős gazdálkodás volt. Az elmúlt évek egyre nehezebbé váló gazdasági körülményei azért az önkormányzatnál is azt eredményezték, hogy ha a veszprémiek által elvárt színvonalon akarták biztosítani a szolgáltatásokat, akkor ahhoz egy idő után már hiteleket kellett fölvenni. Azzal, hogy a kormány átvállalja az önkormányzatok hitelállományának egy jelentős részét, valamint az intézmények egy részét átveszi és költségvetési szempontból konszolidálja, megteremtődik annak a lehetősége, hogy a város a költségvetésének még nagyobb részét fordítsa közösségi célokra. Itt Veszprémben azért nem lesz ennyire éles a kontraszt, mert évek óta folyamatosan bővül, gyarapodik és szépül a város. Ez várható a jövőben is, de én azt várom a 2013-as évtől, hogy költségvetési szempontból is sokkal stabilabb és kiszámíthatóbb lesz a város gazdálkodása.
- Mit hoz 2013 az országos politikában? A parlamenti ciklus első felében elhangzottak olyan ígéretek, hogy a jövőben lassabb törvénykezésre számíthatunk. Erre van lehetőség?
- Én úgy gondolom, hogy törvényhozási szempontból mindenképpen egy lassabb időszak következik. A ciklus törvényhozási feladatainak jelentős részét elvégeztük. Ami a 2013-as évben fontos lesz, az ezen törvények által elindított szakpolitikai reformoknak a gyakorlatban történő megvalósítása az egészségügy, az oktatás, a közigazgatás, az adózás területén. Most tehát a tényleges megvalósulás következik. 2013 ugyanakkor a választások előtti utolsó teljes év lesz, vagyis a kormánynak döntő szakaszba kell juttatnia ezeket a reformokat éppen azért, hogy 2014-ben a választópolgároknak el tudja mondani, hogy miket tett az elmúlt négy évben.
Ami a nemzetközi környezetet illeti, 2014-ben Európai Parlamenti választások is lesznek, ezért föltehetően a viták megmaradnak. Nemcsak Magyarországgal kapcsolatban, hanem Romániával, Bulgáriával kapcsolatban, vagy éppen a spanyol, olasz, görög gazdaságról is éles viták vannak. Ezek valahol inkább szakmai, máshol inkább politikai természetűek, de én úgy gondolom, hogy ez 2014-ig folytatódni fog.
- Tekintsünk ki egy kicsit szélesebb értelemben vett hazánkra, Közép-Európára. Veszprém is több regionális eseménynek adott otthont az elmúlt években, legutóbb decemberben volt nemzetközi konferencia a megyeházán, ahol ön azt mondta, hogy 2014 lesz az az év, amikor a közép-európai együttműködés be fog érni. Kifejtené ezt?
- Az egész történet ott kezdődik, hogy 2010-ben polgármester úrral mi tettünk egy olyan vállalást, hogy Veszprémet visszahelyezzük Európa térképére, és több olyan rendezvényt fogunk befogadni, amit számon tartanak Magyarországon kívül is. Nem csak kulturális értelemben kívántuk Veszprém nemzetközi jelentőségét növelni - hiszen a VeszprémFest és az Utcazene Fesztivál olyan rendezvények, amelyek már eddig is ismertté tették a várost a nemzetközi kulturális életben. Szerettünk volna a politika terén is kitűnni, akár az igazságügyi miniszterek találkozójára gondolunk, akár más nemzetközi konferenciákra vagy a város által szervezett testvérvárosi találkozókra. Látszik, hogy kezd beérni ennek a gyümölcse.
Én úgy gondolom, hogy 2014 több szempontból is fontos lehet. Részben a történelmi évfordulók jeleznek számunkra egy fordulópontot, részben pedig Magyarország nemzetközi szerepvállalásával kapcsolatos az egybeesés: 2014-ben Magyarország látja el a visegrádi négyek együttműködésének elnöki feladatait, illetve a közép-európai kezdeményezés elnökségi feladatait. A történelmi párhuzam pedig adja magát: 2014-ben lesz a századik évfordulója az első világháború kitörésének, és akárhogy is nézzük, az első világháború indította el azokat a konkrét politikai folyamatokat, amelynek eredményeként 1918 és 1920 között az akkor létező és jól funkcionáló Közép-Európa szétesett apró nemzetállamokra, és azóta itt a régióban a nacionalizmus, a nemzetgyűlölködés, a bizalmatlanság sok esetben megbénítja az együttműködést. Éppen ezért gondolom azt, hogy száz év elteltével talán most szembenézhetünk a múlttal, mindenki szembenézhet a saját hibáival. Ha ezt sikerül tisztáznunk, akkor 2014 egy jó alkalom lenne arra, hogy egy új közép-európai együttműködést megalapozzunk.
