Kunhalmi Ágnes MSZP-s oktatáspolitikus szerint a kormány megijedt a hallgatói tiltakozásoktól, és új az bejelentéssel az eddig okozott károkat próbálja mérsékelni, de egyelőre csak az ígéretek látszanak. A politikus szerdai budapesti sajtótájékoztatóján ugyanakkor helyeselte, hogy a kormány "az MSZP javaslatát meghallgatva" megszünteti a részösztöndíjas képzési formát.
Giró-Szász András kormányszóvivő szerdán jelentette be, hogy a felsőoktatásban az állam által finanszírozott hallgatók száma nem lehet kevesebb 55 ezernél.
Kunhalmi Ágnes hangsúlyozta, hogy az 55 ezres hallgatói létszám egyelőre - a minimumponthatárok ismerete nélkül - csak ígéret, és nem biztos, hogy tartható lesz, ha például a jogász- és a közgazdászképzést nem támogatja az állam. Hozzátette: a 2010-es kormányváltáskor még 55 500 volt az ingyenes alapképzésbe felvehetők száma, míg jövőre az osztatlan, az alap- és a mesterképzésben összesen tanulhatnak majd ennyien állami támogatással.
Kunhalmi Ágnes bírálta, hogy megmaradnak a hallgatói szerződések, mondván, a középosztálybeli családok gyermekeinek nagy része az elvándorlást választja a röghöz kötés helyett. Az MSZP-s politikus szerint a felsőoktatás finanszírozása továbbra is megoldatlan, és nem látszik, hogy a kormány miből növelné 24 milliárd forinttal az ágazat támogatását.
Az LMP félsikernek tartja a felsőoktatás átalakításáról szóló szerdai kormányzati bejelentést. Osztolykán Ágnes sikerként könyvelte el, hogy legalább 55 ezer diák részesül jövőre állami finanszírozásban, de kérdésesnek nevezte, hogy erre honnan lesznek költségvetési források. A politikus a kormányszóvivő szerdai bejelentetéseire reagált sajtótájékoztatón.
Osztolykán Ágnes közölte: az 55 ezerrel már majdnem elérik a 2010-2011-es keretszámokat, ezért a változtatásnak ezt a részét sikernek tartja. Hozzátette, azt viszont nem látják, hogy pontosan honnan teremtik elő az szükséges összegeket a költségvetésben. Megjegyezte: azt sem lehet tudni, hogy lesznek-e államilag finanszírozott jogászi vagy közgazdászi férőhelyek az egyetemeken.
A képviselő arra is kitért, hogy a diákok hat követeléséből csak egy, a keretszámokra vonatkozó teljesült, ezért a hallgatóknak "tovább kell menniük ezen az úton", folytatniuk kell a tárgyalásokat, és hallatniuk kell a hangjukat. Végül felhívta a figyelmet arra, hogy miután a tervezett rendszert karácsonyig kell megalkotni, valószínűtlen, hogy a kormány a hátralévő két napban érdemi egyeztetéseket tud folytatni a felsőoktatás szereplőivel.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke az MTI-nek nyilatkozva pozitívumként értékelte a legalább 55 ezres államilag finanszírozott hallgatói létszámról és a 24 milliárd pluszforrásról szóló szerdai kormánydöntéseket, és azokat tárgyalásra alkalmasnak minősítette.
Nagy Dávid, akit a kormány döntéseiről Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere személyesen tájékoztatott, azt mondta: a szerdai kormány határozatok alkalmasak arra, hogy folytassák a tárgyalásokat. Megjegyezte: ugyanakkor az 55 ezer helyről nem tudni, hogyan oszlik el, és kitért arra is, hogy a jogász- és a közgazdászképzésben továbbra sem lenne államilag finanszírozott hely.
A HÖOK elnöke, aki befejezte a reggel a Parlamentnél kezdett ülősztrájkot, a tárca vezetőjét elkísérte az Emberi Erőforrások Minisztériuma Akadémiai utcai épületéig. Elmondta: kölcsönösen kifejezték szándékukat a tárgyalások folytatására, de jelezte, hogy az elképzeléseket szeretnék előzetesen írásban látni.
Megtisztelő, hogy a miniszter kijött a kormány üléséről a HÖOK képviselőjéhez - tette hozzá Nagy Dávid.
A felsőfokú oktatásban az állam által finanszírozott felvehető hallgatók száma 2013-ban nem lehet kevesebb a tavalyinál, azaz 55 ezernél - jelentette be Giró-Szász András kormányszóvivő szerdán Budapesten, közölve: a pontszámokat a szaktárca karácsonyig nyilvánosságra hozza. A szóvivő elmondta azt is, hogy az ideinél legalább 24 milliárd forinttal több pénz jut jövőre a felsőoktatásra.
