- A köznevelési szakértői szakterület és szakirányok rendszere a megjelent rendelettervezet értelmében négy nagyobb csoportra osztható, egyfajta 3 + 1-es bontásban. A hármas csoport a tanügy-igazgatási szakterületet – az intézménytípus megjelölésével –, a pedagógiai-szakmai ellenőrzést vagy közismertebbé vált nevén, a tanfelügyeletet és a pedagógusminősítést, valamint az akkreditációs szakterületet foglalja magában. A tervezetben is külön bekezdésként szerepeltetett negyedik terület a speciális köznevelési szakértői szakterületeket, szakirányokat foglalja egységbe. Ez utóbbi értelemszerűen a sajátos nevelési igényű, a nemzetiségi nevelés és oktatás, az esélyegyenlőségi, a mérés-értékelés, a köznevelési-fejlesztési támogatások, az iskolai könyvtár szakterületeket jelöli – mondta dr. Sebestyén József, a KÖRPI Veszprém megyei vezetője, amikor a szakértői tevékenység rendszeréről és annak területeiről kérdeztük.
- Milyen feltételekkel lehet valaki szakértő?
- Az a pedagógus jelentkezhet köznevelési szakértőnek, azaz jelentheti be erre irányuló szándékát az Oktatási Hivatalnak, aki megfelel bizonyos, a nemzeti köznevelési törvényben rögzített kritériumoknak. Ezek közül néhányat fontosnak tartok konkrétan kiemelni. A büntetlen előélet mint alapkövetelmény mellett lényeges, hogy a jelölt nem áll a köznevelési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozási eltiltás hatálya alatt. A szakmai feltételeknek való megfelelés az említett törvény szerint azt jelenti, hogy a jelöltnek rendelkeznie kell felsőfokú végzettséggel és pedagógus szakképzettséggel, minimum tízéves szakmai gyakorlattal és pedagógus szakvizsgával. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy tanügy-igazgatási szakértői szakterületre az is jelentkezhet jó eséllyel, sőt sikeresen szakértőnek, aki nem pedagógus munkakörben töltötte el az előírt gyakorlati időt, hanem a közigazgatásban (tanügy-igazgatás, térségi tervezés és fejlesztés) szerzett szakmai gyakorlatot.
- Lehet-e szakértő olyan pedagógus, akinek megszűnt a munkaviszonya?
- Igen, lehet, abban az esetben, ha a jogviszony megszűnése óta tíz évnél kevesebb idő telt el.
- Aki a fentieknek megfelel, az automatikusan megkapja a szakértői státuszt?
- A folyamat ennél egy kicsit összetettebb. A szolgáltatási törvényben foglaltak szerinti bejelentési kötelezettség után az Oktatási Hivatalnak engedélyeznie kell a szakértői tevékenység folytatását. Az engedélyezési eljárás keretében – a bejelentésnél kért adatokon túl – részletes szakmai önéletrajzot és két ajánlást is csatolni kell a dokumentációhoz. Ezen felül, a szakértőjelölt mellékelheti a díjait és a megpályázott szakterülettel összefüggő publikációit is. A szakértői tevékenység végzésére irányuló bejelentésnek és pályázásnak ezen felül van egy meghatározott díja is, amely a bejelentéskor érvényes havi minimálbér negyven százaléka. Ez szakterületenként értendő. Ha minden feltétel adott, és a jelölt megkapja a Hivatal engedélyét, felkerül a szakértői névjegyzékbe. A szakértők országos hatáskört kapnak, ami azt jelenti, hogy ad absurdum egy szegedi szakértőkolléga kaphat megbízást itt Veszprémben is.
- Mi lesz azzal, aki még nem rendelkezik minden feltétellel, de azok későbbi teljesülése után szeretne szakértő lenni?
- Jó hír, hogy a bejelentés és az engedélyezés folyamatos. Aki egyszer felkerül a névjegyzékre, annak már nem kell azt megújítania, azaz a tervezet szerint a nyilvántartásba vétel határozatlan időre szól. Ezzel szemben az érettségi vizsgaelnököknél ötévente megújításra van szükség.
- A szakértőknek, miután felkerültek a listára, nincs más dolguk, mint várni a megbízást?
- Ez nem mondható ilyen egyszerűnek. Ötévente igazolniuk kell az Oktatási Hivatal által előírt harmincórás továbbképzés teljesítését. Évente legalább négy alkalommal, bármilyen elosztásban kell felkérést kapniuk a pedagógiai-szakmai ellenőrzésben vagy a minősítési eljárásban való részvételre. Ami a felkéréseket illeti, vannak bizonyos megkötések. Adott ügyben például nem lehet szakértő az érintett intézmény vezetője vagy annak közeli hozzátartozója, vagy aki az érintett intézménnyel jogviszonyban áll. Aki egy konkrét ügyben előzetesen szaktanácsadóként működik közre, értelemszerűen szintén nem kaphat megbízást, mint ahogyan az a kolléga sem, aki az érintett intézmény számára pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény alkalmazásában áll.
Az ellenőrzések során az ellenőrzött kollégák magukat a köznevelési szakértőket is minősíteni fogják. Tehát lényeges szempont a szakértő felkészültsége, ugyanis ha egy ötéves időintervallumban az általa értékelt pedagógusok és intézmények több mint 30 %-a úgymond elmarasztalja az adott szakértőt, a Hivatal törölheti a névjegyzékről.
A rendelettervezet véleményezése november 30-án lejárt. A beérkezett észrevételeket, javaslatokat a tárca most értékeli.
