Az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés tartalmazza még többek között az egységes közigazgatási és munkaügyi bíróságok létrehozásával és az önkormányzati rendeletek felülvizsgálata ügyében az ombudsman Kúriához fordulásával kapcsolatos részletszabályokat is.
2013. január 1-jétől a helyi bíróságok jogutódjaként a járásbíróságok, a munkaügyi bíróságok mint különbíróságok jogutódjaként pedig a közigazgatási és munkaügyi bíróságok kezdik meg működésüket. A fővárosi kerületi bíróságok változatlan elnevezéssel működnek tovább január 1-jétől járásbíróságként. (Ez év elejétől a fővárosi és a 19 megyei bíróság, illetve a mellettük működő cégbíróságok neve változott meg törvényszékre, továbbá a Legfelsőbb Bíróság visszakapta a korábbi Kúria nevet.)
"A járásbíróságok létrehozásának jelenlegi első lépése megteremti a legalsó szintű ítélkezési fórum intézményi kereteit, amely a közigazgatási rendszer átalakításával létrejövő legkisebb közigazgatási területi egységnek, a járásnak mind elnevezését, mind szerveződési elveit követi" - olvasható a javaslat indokolásában, mely nyitva hagyja a lehetőségét a helyi bírósági rendszer további átalakításának.
Az országban a fővárosi kerületi bíróságokon kívül 105 helyi bíróság működik, ugyanakkor egy másik jogszabály a fővárosi kerületeken kívül összesen 175 járást hozott létre.
A közigazgatási járási rendszer felállításának tapasztalatait hasznosítva nyílik majd lehetőség a járásbíróságok létrehozásának második lépcsőjében — az Országos Bírósági Hivatallal együttműködve - a bírósági járások területi áttekintésére, azaz az egyes járásbíróságok illetékességi területének az új ismeretek birtokában történő felülvizsgálatára. Ezért ez a javaslat nem változtat az alapszintű bíróságok számán, székhelyén és illetékességi területén. Ugyanakkor — a fővárosi kerületi bíróságokon kívül — a bíróságok elnevezését akként alakítja ki, hogy az a bíróság székhelyéül szolgáló település nevéből és a járásbíróság megnevezésből tevődik össze, például a jelenlegi Kecskeméti Városi Bíróság január 1-jétől Kecskeméti Járásbíróság. A fővárosban megmaradnak a jelenlegi kerületi bírósági elnevezések.
A javaslat melléklete tartalmazza a helyi bíróságok és az új közigazgatási és munkaügyi bíróságok elnevezését, és területi illetékességét, a helyi bíróságok esetében felsorolja a hozzájuk tartozó településeket.
A január 1-jétől létrejövő egységes szervezetű közigazgatási és munkaügyi bíróságok a fővárosban, illetve megyénként működnek majd jobbára a törvényszéki székhelyen. A munkaügyi bíróságokkal való intézményi egyesülés nyomán a közigazgatási ügyekben első fokon eljáró bíróságok – a munkaügyi bíróságokkal egyezően – különbíróságokként fognak működni. A jogorvoslat is akként módosul, hogy a munkaügyi bíróságokhoz hasonlóan másodfokon a törvényszékek járnak majd el. (Jelenleg még a táblák hatáskörébe tartoznak a másodfokú közigazgatási perek.)
Az új szervezeti-hatásköri rendszertől az indoklás szerint az ügyek másodfokú elbírálásának felgyorsulását várják.
Az újonnan létrejövő különbíróságok regionális szakmai testületeiként közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok jönnek létre, a fővárosban egy, továbbá a 19 megyében még összesen 5.
Ez év elejétől az önkormányzati rendelet - alaptörvényt leszámítva - más jogszabállyal, például törvénnyel való összhangjának vizsgálata, illetve a jogszabálysértő önkormányzati rendelet megsemmisítése az Alkotmánybíróság helyett a Kúria háromtagú önkormányzati tanácsának feladata. Ezt az eljárást jelenleg csak a fővárosi, illetve a 19 megyei kormányhivatal, továbbá a konkrét ügyekben eljáró bírók kezdeményezhetik. A javaslat 2013 januárjától a kúriai eljárást közvetlenül kezdeményezni jogosultak körét kibővíteni kezdeményezi az alapvető jogok biztosával, aki eddig ezt csupán közvetve, a kormányhivatalokhoz fordulva tehette. A javaslat több mint tucatnyi sarkalatos törvényt módosít.
