A NANE munkatársa beszámolt arról, hogy a családon belüli erőszak mellőzött téma Magyarországon, pedig hazánkban minden ötödik nőt ért már bántalmazás a jelenlegi vagy volt partnere által. A témával eddig egy reprezentatív kutatás foglalkozott 1998-ban, ahonnét az imént említett információ is származik. A társadalom nem hajlandó ezzel a problémával foglalkozni, ráadásul a média sem fektet elég hangsúlyt rá. Egy felmérés szerint az országnak közel 40 millió euróba kerül évente a családon belüli erőszak. A NANE munkatársa kiemelte, az áldozatok ellátása, gondozása, munkaerő piacról való, gyakran végleges kihullása, a bántalmazóval szembeni eljárás rengeteg pénzt és energiát emészt fel.
Súlyos következmény az is, hogy az erőszakos családban felnőtt gyermekek elvesztik a hitüket a szabályokban és nem bíznak a rendszerben, ami gyakran a bűnözés útjára terelheti őket. Az előadó kijelentette, a börtönben ülők legalább 90 százaléka olyan családból származik, ahol rendszeres volt a bántalmazás.
Tóth Györgyi
Tóth Györgyi hangsúlyozta, nincs jogos erőszak. Az embernek ugyan biológiailag része az agresszió, azonban az erőszak alkalmazása minden alkalommal döntés. Manuela Martinez pszichológus kutatásai során nem tudott olyan szituációt előállítani, ahol az ember nem mérlegelt volna, mielőtt agresszíven viselkedik. Az előadó elmondta, az erőszak közben gyors döntések születnek, azonban ezek nem ösztönösek. Inkább ahhoz lehetne őket hasonlítani, mint amikor autót vezet valaki, és pillanatok alatt mérlegeli a táblákat és forgalmi lámpákat, és azokhoz igazodva közlekedik. A NANE munkatársa közölte, rengeteg esetben, mikor a férfi hirtelen felindulásra hivatkozott, gyanús volt az, hogy éppen mindig meg tudott állni a gyilkosság előtt.
Tóth Györgyi felhívta a figyelmet a férfiak felelősségére. Mivel a bántalmazók legtöbbször lenézik a nőket, gyakran a férfiaknak kell fellépniük. Sajnálatra méltónak tartja azt a hozzáállást, hogy a tiszteletet általában csak megkövetelik. Elvárják, hogy a gyermek és a feleség tisztelje a családfőt, de a tisztelet viszonzása gyakran hiányzik. Ráadásul sokszor, mikor azt mondják egy nőnek, hogy kössön kompromisszumot, azt értik alatta, hogy hódoljon be urának. „A kompromisszumot úgy értelmezem, hogy elindulunk egymás felé, és félúton találkozunk” – fejtette ki az előadó.
"...férfi manipulatív módon egy ideig 'megjavulhat' hogy aztán újra kezdődjön minden az elejéről."
Megtudhattuk, a bántalmazók gyakran hatalomra törekszenek a partnerük felett. Igyekeznek annak az életterét összezsugorítani, függő helyzetbe hozni. Elhangzott, a társadalom a férfit próbálja a feljebbvalóként beállítani. Még ma is gyakran halljuk, hogy egy párt azért illetnek negatív megjegyzésekkel, mert a nő többet keres, vagy magasabb, mint a partnere.
Szintén káros hozzáállás az áldozat hibáztatása. Tóth Györgyi kihangsúlyozta, nincs olyan helyzet, amiben jogos valakinek a megütése. Elhangzott, az erőszakosság nem egyik napról a másikra történik. Ez általában egy lassú és fokozatos folyamat, ahol a férfi igyekszik lassan összeszűkíteni partnere mozgásterét. A nő lassan egyre inkább anyagi vagy más függőségi viszonyba kerül párjával, és ilyenkor már nagyon nehéz a kilépés. Egy erőszakos férfi otthagyása ráadásul veszélyes is, ilyen esetben mindig a megfelelő személyekhez kell fordulni. Hamis az az elképzelés is, miszerint egyes nők keresik a rossz férfiakat. Erőszakos családokban fordulhat elő olyan, hogy a felnövő lány a bántalmazást a párkapcsolat részének tekinti, azonban nem élvezi, csak szükséges rossznak tartja. Ráadásul a férfi manipulatív módon egy ideig „megjavulhat” hogy aztán újra kezdődjön minden az elejéről.
Tóth Györgyi kiemelte, a politikai akarat is hiányzik Magyarországról, hogy a családon belüli erőszak visszaszoruljon. Vannak olyan országok, ahol komolyabban foglalkoznak ezzel. Angliában a veszélyeztetett nők háztartásába mobil, ingyenesen használható vészjelzőt helyeztek el, amellyel már több visszatérő ex-partner gyilkossági kísérletét sikerült megakadályozni.
dr. Giczi Róbert
Az eseményen felszólalt dr. Giczi Róbert, rendőr ezredes, veszprémi rendőrkapitány is. Felhívta arra a figyelmet, hogy a „nem megy ki a rendőrség, amíg nem folyik vér” hozzáállás már nem érvényes. 2009 óta joguk van beavatkozni. Ha a sértett kihívja a rendőrséget, és ott azt állapítják meg, hogy a család veszélyeztetve van, ideiglenes megelőző távoltartás kérhető, amely 72 órán át tart. Ilyenkor a bíróság meghallgatja a feleket, és ha kell, további 30 napi távoltartásról dönthet. Ez a távoltartás nem hosszabbítható, viszont újra kérhető. Abban az esetben, ha a rendőrség kiérkezve bűncselekmény fennállását állapítja meg, a gyanúsítottat őrizetbe veszik, közölte dr. Giczi Róbert.
Az előadás végén Tóth Györgyi ezt a videót mindenki figyelmébe ajánlotta
