Az Országgyűlés még nem a választási eljárási törvényjavaslatról, hanem az ahhoz benyújtott módosító indítványokról döntött, a zárószavazás egy hét múlva lesz.
A fideszes Vas Imre javaslatára a kampányidőszakot ötven napban határozták meg, ezalatt a plakátokon és szórólapokon kívül a pártok csak a nyomtatott sajtóban - az országos napi- és hetilapokban, időszaki kiadványokban és folyóiratokban -, a közszolgálati médiában, illetve a közösségi médiaszolgáltatóknál hirdethetnek. Vagyis a kereskedelmi médiumok és az internetes hírportálok mellett a körzeti, valamint a helyi médiaszolgáltatóknál, továbbá a mozikban sem szabad majd politikai hirdetéseket közzétenni.
A közmédia ingyen sugározza a pártok hirdetéseit. Az erre felhasználható idő összesen a kampányidőszakban nem lehet több tíz óránál. A szavazás előtti két napban politikai hirdetés nem közölhető.
A szavazóhelyiségek bejáratától számított 150 méteres távolságon belül közterületen tilos lesz kampányolni, közvélemény-kutatási eredményeket pedig legkésőbb a szavazást megelőző nyolcadik napig lehet publikálni.
Az egyéni jelölteknek a tervezett kétszáz helyett ötszáz aláírást kell összegyűjteniük az induláshoz, ám ajánlás olyan választópolgároktól is kérhető, akik nem iratkoztak fel a választásra.
Az elfogadott módosítások alapján a Magyarországon élők csak a települési jegyzőnél személyesen vagy az internetes ügyfélkapun keresztül kérhetik felvételüket a névjegyzékbe, levélben nem. A külföldön élő állampolgároknak viszont lesz lehetőségük az utóbbira.
A parlament - a fideszes Szakács Imre indítványára - arról is döntött, hogy a kormányoldal korábbi terveivel szemben a települési jegyzők mégsem keresik fel 2013. szeptember 30. és december 31. között az összes választópolgárt azért, hogy regisztráljanak. A fogyatékkal élők viszont feliratkozhatnak otthonukban.
Az alkotmányügyi bizottság módosító javaslata alapján mégsem kell majd az ajánlóíven bejelenteni az ajánlások gyűjtésében részt vevők nevét és lakcímét.
Több szavazókör lehet, ugyanis a képviselők támogatták azt a módosítást, hogy a szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy az ahhoz tartozó választópolgárok száma ne legyen több ezerötszáznál. Az eredeti javaslat alapján akár kétezer szavazó is tartozhatott volna egy szavazókörbe.
A benyújtott törvényjavaslat szerint a jelölő szervezetek és a jelöltek kampánytevékenységéhez a választópolgár hozzájárulása lett volna szükséges, egy módosító indítvánnyal azonban azt írják elő, hogy a választópolgár megtilthatja az adatkiadást. Az indoklás szerint a kampányolók nem tudhatják, hogy a választópolgár tett-e hozzájáruló nyilatkozatot, hiszen azokat a választási szervek kezelik.
Ugyancsak az alkotmányügyi bizottság kezdeményezésére megemelték a Nemzeti Választási Bizottság választott tagjainak és elnökének tiszteletdíját, a tagok így havonta a közszolgálati tisztviselői illetményalap - jelenleg 38 ezer 650 forint - nyolcszorosa helyett annak tízszeresét, a bizottság elnöke pedig az illetményalap tizenháromszorosa helyett tizenötszörösét kaphatja.
A testület indítványára változtattak pécsi, kecskeméti, miskolci, szegedi, székesfehérvári, győri és debreceni választókörzetek határain, ezt a - bizottsági módosítást előterjesztő - fideszes Papcsák Ferenc a technikai pontosítások közé sorolta indoklásában.
