A tudomány napi ünnepségen professzori címet adományoztak dr. Hartung Ferencnek, dr. Lendvay Györgynek és dr. Mizsey Péternek, valamint tizennégy PhD hallgatót avattak doktorrá.
Köszöntőjében dr. Friedler Ferenc, a Pannon Egyetem rektora úgy fogalmazott, hogy a tudomány még soha nem volt olyan kézzelfogható módon jelen a hétköznapi életben, mint napjainkban, amikor televíziót nézünk, számítógéppel dolgozunk és zsebünkben mobiltelefont hordunk. Ironikus, hogy éppen a tudomány vívmányai butítanak, a televízióban banális kérdésekről folyik az eszmecsere. A minőség és mennyiség ellentmondása más téren is felfedezhető. A Pannon Egyetem ellenállt a kísértésnek, hogy jelentősen megemelje a hallgatói keretszámot, mert a minőség mindennél fontosabb, nagyobb létszám esetén viszont nem lenne tartható. Az iskolának három területen kell helyt állnia: az oktatás, a kutatás és az innováció egyformán fontos szempontok az intézmény működésében. Mindezt úgy kell megvalósítani, hogy közben egy teljes régió igényeinek meg tudjon felelni az iskola.
Porga Gyula (Szabó László fotója)
Porga Gyula polgármester elmondta: a tudomány az, ami jobbá teszi az életünket, ez ad erőt az oktatóknak és ez motiválja a hallgatókat és szüleiket. A tudomány az emberi tapasztalat és tudás kincsestára, azonban nem magától értetődő dolog: munkát és időt kell belefektetni. A tudás a korszerű társadalom alapja, összkulturális tényező. Korábban roppant elvont dolognak számított, mára azonban széles rétegek számára vált elérhetővé. A tudás alapú társadalom bázisa pedig az egyetem. A Pannon Egyetemnek köszönhetően Veszprém a tudomány városa, az itt folyó kutatómunka a tudomány világvárosává teszi a megyeszékhelyt.
A polgármester Polinszky-díjat adott át dr. Nagy Endrének, aki 1969-ben végzett okleveles vegyészmérnökként a Veszprémi Vegyipari Egyetemen, ahol 1973-ban megvédte egyetemi doktori disszertációját. 1985-ben kandidátusi fokozatot, 1995-ben MTA doktora címet szerzett kémiai tudományból. A disszertációk kutatási témái a két- és háromfázisú anyagátadási folyamatok elméleti és kísérleti vizsgálata, elemzése. 2000-ben habilitált a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetemen és 2004-ben lett a Pannon Egyetem egyetemi tanára. 1971-től az MTA Műszaki Kémiai Kutatóintézet alkalmazottja, 2004 és 2011 között az intézet igazgatója.
(Szabó László fotója)
Kitüntetést vehetett át Bertók Botond is, aki Méray László-díjban részesült. Bertók Botond 1999-ben mérnök informatikus diplomát, 2004-ben PhD fokozatot szerzett egyetemünkön. 2003 óta a Műszaki Informatikai Kar oktatója, jelenleg egyetemi docense és dékánhelyettese. Több mint száz nemzetközi publikáció társszerzője. Kutatási területe összetett rendszerek tervezése, elemzése, optimalizálása. Dr. Bertók Botond számos mérnöki gyakorlatban előforduló összetett rendszer tervezéséhez és optimalizálásához dolgozott ki eljárásokat és szoftvereket. A kar számos nagy projektjének szakmai vezetését vállalta és valósította meg sikerrel. Ezen projektek olyan stratégiai együttműködő partnerek megelégedését is szolgálták, mint a MOL, az IBM, a Telenor vagy a Kürt. Vezetésével alakult meg a Műszaki Informatikai Karon Európában másodikként az IBM Szoftver Technikai Kutató Központ.
(Cseh Zoltán fotója)
Dr. Bertók Botond több mint tíz éve folyamatosan foglalkozik hallgatói tehetséggondozással és tudományos utánpótlás neveléssel, két doktorandusz témavezetője, 14 TDK pályamunka, köztük egy-egy országos első és második díjas dolgozat témavezetője. A MOL-lal közös angol nyelvű Olajipari ellátási lánc optimalizáló szakmérnök képzés alapító szakvezetője, a Logisztikai mérnök MSc szak szakvezetője. Az optimalizálás elismert szakemberei számára megrendezésre kerülő nemzetközi Veszprém Optimization Conference: Advanced Algorithms (VOCAL) konferenciasorozat szervezőbizottságának elnöke.
