A képviselők 254 igen szavazattal, 100 nem ellenében és tartózkodás nélkül fogadták el Németh Lászlóné fejlesztési miniszter erről szóló előterjesztését.
Az új postai keretszabályozás 2020 végéig egyetemes postai szolgáltatóként határozza meg a Magyar Postát, amit a tárcavezető indoklásában azzal magyarázott, hogy a piaci nyitás mellett továbbra is szükség van egy olyan szolgáltatóra, amely biztosítja a mindenkinek elérhető és megfizethető hagyományos postai szolgáltatásokat. A törvény állami kompenzációt tesz lehetővé a Magyar Postának, hogy a szükséges, de piaci alapon meg nem térülő szolgáltatások miatt kieső bevételeit pótolja.
Az új jogszabály engedély megszerzéséhez köti a postai piacra történő belépést, a Magyar Postának pedig előírja, hogy a leghatékonyabban, ugyanakkor a lehető legkisebb nettó költség mellett biztosítsa szolgáltatását azért, hogy valamennyi felhasználó gyors, magas színvonalú és megfizethető postai szolgáltatást vehessen igénybe. A gyakorlatban ez például azt jelenti, hogy az egyetemes postai szolgáltatónak belföldön az elsőbbségi levélküldemények legalább 85 százalékát a feladást követő munkanap, legalább 97 százalékát pedig a feladást követő harmadik munkanap végéig kell kézbesítenie.
Németh Lászlóné javaslatához fűzött indoklásában felidézte, hogy az európai postai piacok teljes liberalizációját alapvetően legkésőbb 2011-ig kellett elvégeznie az unió tagállamainak, de néhány újonnan csatlakozó ország, köztük Magyarország is 2012 végéig kapott haladékot.
A törvény a kormány szándéka szerint a piacra lépést ösztönző, de a piaci szereplők és szolgáltatásaik nyomon követését, hatékony ellenőrzését lehetővé tevő bejelentési és engedélyezési rendszert állít fel. Az uniós szabályozás lehetőséget ad arra, hogy az állam saját forrásból és a többi piaci szolgáltató hozzájárulásából pénzügyi kompenzációt biztosítson az egyetemes szolgáltatás fenntartására. A jogszabály értelmében ilyen szolgáltatásnak számít a társadalmi közszükségletet kielégítő, általános gazdasági érdekű szolgáltatások köre, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül. Konkrétan ilyen szolgáltatásnak minősül a 2 kilogrammot meg nem haladó postai küldemények, a húsz kilogrammot meg nem haladó postacsomagok, a vakok írását tartalmazó küldemények és a hivatalos iratok.
A postai szolgáltatások felügyeletét a liberalizáció befejezte után is a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) végzi. Az új törvény értelmében a hatóság a minősített adatok kivételével az üzleti titkokra kiterjedő adatszolgáltatásra is felhívhatja a postai tevékenységet végzőket.
