A jelfát a Cholnoky és az Ady Endre utca kereszteződésében, a körforgalmi csomópont közepén állították fel. Az avatáson megjelentek Veszprém, illetve Sepsiszentgyörgy város vezetői, és együtt hajtottak fejet a 48/49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt.
Október 6-a mostantól kettős jelentőséggel bír az
életünkben - mondta ünnepi beszédében Sztakics Éva Judit, Sepsiszentgyörgy
alpolgármestere. Egyfelől a szabadságharc emléknapja, melyben akkor a székelység
is kivette részét, s azóta is szent nemzeti ünnepünk. Másfelől ez a nap legyen
összetartozásunk napja is, mely megerősíti köztünk a testvérvárosi kapcsolatot –
hangsúlyozta az alpolgármester asszony. Majd hozzátette, hogy bár az
önkényuralom rányomta bélyegét az egységre, mégis egy nemzet a magyar.
Kossuth és Széchenyi ugyanazt akarták, bár más módon. Amikor kellett, össze tudtak fogni. Sokan nem bírták feldolgozni a vereséget, Széchenyi beleőrült a közösség, az összefogás, az egység kudarcába. Most egy nemzet-e a magyar? – tette fel a kérdést Sztakics Éva. Ő bízik benne, hogy igen. Az a kapcsolat is ezt bizonyítja, mely Veszprém és Sepsiszentgyörgy közt kialakult, s melyet a kommunista diktatúra sem tudott szétszakítani. Sepsiszentgyörgy ajándékba hozta városunknak a székely kopjafát: a jelfát, hogy mindenkinek, aki csak elmegy mellette, azt üzenje: egy nemzet a magyar! Ha felteszik a kérdést, valóban az-e, mindig határozott igennel tudjunk felelni.
A székely város ajándékát Debreczenyi János vette át. A polgármester ez alkalommal kért bocsánatot határon túl élő testvéreinktől a négy évvel ezelőtt, 2004. december 5-én népszavazáson kimondott igen miatt, mellyel elutasítottuk az erdélyiek kettős állampolgársági kérelmét. Hazánknak az egységre kell törekednie - mondta Debreczenyi János - azzal is, hogy most, amikor nem életünk feláldozásával kell hősnek lenni, megemlékezünk a nemzeti hősökről. Magyarországnak a múltban, a jelenben és a jövőben kell léteznie. Ennek is legyen szimbóluma ez az emlékmű, zárta szavait a város első embere.
Végezetül a Légierő Zenekarának kíséretével az egybegyűltek, székelyek és itt élők, együtt, főhajtás mellett énekelték el a Székely himnuszt.
