Számok tekintetében nem állunk jól, állapította meg a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság alelnöke. 2007-ben ugyan úgy, akár csak egy évvel korábban 3 millió 900 ezer ember dolgozott. Az aktív korú népességnek ez mindössze 57 százaléka, vagyis hivatalosan hazánkban ma csak minden második embernek van munkája. Tavaly további 140 ezren éltek rendszeres szociális segélyen. Minden propaganda ellenére 33 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma – elemezte a szám szerinti kimutatásokat Bernáth Ildikó. Mint mondta, ma az európai 27-ek közül a huszonötödikek vagyunk, már csak Lengyelország és Málta kullog mögöttünk a gazdasági növekedés tekintetében, de várhatóan hamarosan Lengyelország feltör, így a máltaiakkal együtt sereghajtókká válunk. Jelenleg alig 2 százalékos a gazdasági növekedés, ahhoz, hogy némi fellendülés elinduljon, legalább 3-4 százalékos kellene. Amíg ezt nem érjük el, addig hiába áll elő a miniszterelnök akár minden héten új programmal, új megoldási javaslattal, semmi sem fog változni – véli a képviselő asszony.
Bernáth Ildikó a munkaadók, vagyis a mikro, kis és középvállalkozók általános terheinek alakulását is ismertette. A számok azt mutatják, hogy 2007-ben 367 milliárd volt a munkaerő piaci alapba befolyt bevétel, ebből 202 milliárdot a kis- és középvállalkozók fizettek ki. A politikus szerint e számok ismeretében érthetetlen, hogy a kormányunk mindössze 50 milliárdot fordított munkavállalással kapcsolatos aktív eszközökre. A munkahelyet teremtő beruházások támogatása, pedig a bevételnek még az egy százalékát sem érte el.
Már ismert az az ÁSZ jelentés, mely kimutatja, hogy foglalkoztatásra, munkahelyteremtésre nyújtott támogatások egy negyedét 5 multinacionális cég között osztották szét. Azok a mamut vállalatok, melyek egyébként is több kedvezményben, például adókedvezményben is részesülnek. Ráadásul a gazdasági Operatív Programban kiírt pályázatok 85 százalékát is ezek a cégek nyerték el. 1,2 százalék jutott az uniós forrásokból a mikro vállalkozóknak, 14 százalék pedig a kis- és középvállalkozóknak. Pedig a legtöbb munkát ők adják, nem a multik – hívta fel a figyelmet Bernáth Ildikó. Épp ezért súlyos hibának tartja, hogy épp ezen vállalkozások adóterheit növelik, s teszik őket lehetetlenné.
A munkanélküliségről szólva a képviselő elmondta, hogy Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon a legelkeserítőbb a helyzet, ahol a munkanélküliségi ráta az országos átlag mintegy háromszorosa. Vannak persze képzési, átképzési, továbbképzési programok, de az ezen programokon résztvevő munkanélkülieknek a statisztikai adatok szerint csak a 40 százaléka tud elhelyezkedni a tanfolyam után.
A bérek sem alakultak túl bíztatóan, mondta Bernáth Ildikó. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete a tavalyi évben 185 ezer forint volt, melyből csak 114 ezer forint marad a járulékok levonása után. A felpörgött inflációnak köszönhetően csökkent továbbá a bérek reálértéke, 4,8 százalékkal. Még mindig a szellemi foglalkozásúak keresnek jobban. Egyetemi végzettséggel el lehetett érni a bruttó 409 ezer forintos fizetést. Legjobban a jogi végzettségűek, a bírók, ügyészek és ügyvédek jártak. Az ő keresetük meghaladta a bruttó 600 ezer forintot. A nők fizetése még mindig 11 százalékkal alacsonyabb a férfiakénál.
