Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. április 6. Vilmos, Bíborka
Veszprém
13°C
2026. április 6. Vilmos, Bíborka
Veszprém
13°C

Ünnepeljük a magyar dalokat

2011. szeptember 11. 0:48
Negyedik alkalommal tartják meg a Magyar Dal Napja rendezvénysorozatot szeptember 11-én Budapesten, valamint több vidéki nagyvárosban.

A 2011-es Magyar Dal Napja ezúttal – az igényes produkciók mellett – elsősorban a zene- és dalszerzőkről, szövegírókról szól majd. Presser Gábor 2008-ban megfogalmazódott ötlete az elmúlt négy esztendő alatt országos méretű programfolyammá nőtt. A Magyar Dal Napja – vagyis a magyar vokális zene ünnepe – első megmérettetésére az az évi Sziget Fesztiválon került sor, és miután alig várt mértékű sikert aratott, 2009-ben már önálló kezdeményezésként vágtak neki a szervezők az egyedülálló esemény mind fővárosi, mind vidéki megszervezésének.

Azóta minden év szeptemberének második vasárnapján országszerte számos színvonalas program hirdeti a hazai előadók és hazai zenék nagyszerűségét. Így 2011-ben szeptember 11-én ünnepelheti együtt ismét zenész és zenekedvelő a Magyar Dal Napját – egy tucat budapesti, valamint nyolc vidéki helyszínen. Ahogyan Presser Gábor, a Magyar Dal Napja Nonprofit Kft. alapítója fogalmazott, „a mai világban figyelmet kapni nem egyszerű. A Magyar Dal Napja egy alulról szerveződő, önkéntes alapon felépülő örömnap, melynek nincsen hivatalos formája és támogatottsága: addig élünk, amíg meg tudjuk győzni azokat, akiknek a lelke és gondolkodása megengedi, hogy a miénkhez hasonló ügyet támogassanak.” „Hálával tartozunk ezért fő támogatónknak, az FHB Banknak, aki lehetővé tette a Magyar Dal Napja létrejöttét, valamint szakmai és médiatámogatóink nélkül sem tarthatna most itt a Magyar Dal ügye”, tette hozzá a művész.

Bródy János, az Artisjus elnöke a Magyar Dal Napja sajtótájékoztatóján a szerzők, a szerzői munka fontosságáról szólt: „mi, az Artisjusnál, miközben természetesen tiszteljük az előadó-művészetet is, főként a szerzőkre helyezzük a hangsúlyt. Hiszen a dalt az előadókkal azonosítják a hallgatók, pedig a szerzők is rendkívül fontosak: a jó, szép, tartalmas, színvonalas dalok szerzői. Az Artisjus azért is állt ismét a rendezvénysorozat mellé, mert szeretné, ha a Magyar Dal Napja alkalmából sok szép új dal születne.”

„Kiváló zeneszerzői és dalszerzői vannak ennek az országnak, és régen jól ismertük őket. Fényes Szabolcs, Seress Rezső vagy G. Dénes György neve ismerősen cseng, a mai slágerszerzőink közül azonban alig ismerünk valakit név szerint. Pedig ők is megérdemlik a figyelmet”, fogalmazott Szabó Edit, a Magyar Dal Napja Nonprofit Kft. ügyvezetője.

2010-ben Gerendai Károly ötlete alapján hirdette meg első ízben a Magyar Dal Napja a Magyar Dal Fővárosa pályázatot, amit idén Nyíregyháza nyert meg.

Bár Veszprém nem csatlakozott a kezdeményezéshez, mi sem maradunk magyar dalok nélkül, amik ezen a napon hangsúlyosabban szerepelnek a Méz Rádió zenei palettáján.

Cseh Zoltán
további cikkek
Ki gondolta volna, hogy egy tyúkért fogunk izgulni 2026 tavaszán? kultúra Ki gondolta volna, hogy egy tyúkért fogunk izgulni 2026 tavaszán? Akciójelenetek, szerelem, társadalmi kérdések, humor – a legszórakoztatóbb filmek mindezeket kínálják a nézőnek. De mit várhatunk akkor, amikor a főszereplő egy tyúk? tegnap 22:11 A kereszt titka – nagypénteki liturgia a veszprémi székesegyházban húsvét A kereszt titka – nagypénteki liturgia a veszprémi székesegyházban Nagypéntek csendje és megrendítő mélysége töltötte be a Szent Mihály Főszékesegyház falait, ahol Dr. Udvardy György érsek atya vezetésével tartották meg az Úr szenvedésének és halálának liturgiáját. Az egyház egyik legcsendesebb, mégis legbeszédesebb napján nem mutatnak be szentmisét – a „csonka mise” egyszerűsége még inkább ráirányítja a figyelmet a kereszt titkára. 2026. április 4. 12:58 A legnagyobb biológiai képzavar, avagy miért a nyúl hozza a tojásokat húsvétkor kultúra A legnagyobb biológiai képzavar, avagy miért a nyúl hozza a tojásokat húsvétkor A húsvét közeledtével a boltok polcai menetrendszerűen megtelnek a csokoládényulakkal, ami elsőre egy hatalmas biológiai képzavarnak tűnik. A feltámadás legszentebb keresztény ünnepén egy apró emlősállat kerül a középpontba, aki a kertek bokrai alatt színes tojásokat dugdos a gyerekeknek. Ha a dolgok mögé nézünk, és meg akarjuk érteni ennek az abszurdnak tűnő szokásnak a hátterét, egy meglepően izgalmas történelmi és néprajzi nyomozásba csöppenünk. ma 11:30

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.