Fellendíteni a gyógy- és egészségturizmust / - Parlamenti szakbizottság tárgyalt Hévízen -

 
A sajtótájékoztatóval összekapcsolt, kötetlenebb hangvételű megbeszélés előtt Pál Béla, a spotub-alelnöke elmondta, azért Hévíz a tanácskozás helyszíne, mert a magyar gyógyturizmus zászlóshajójaként nevet szerzett fürdővárosban példaértékű az önkormányzat, a reumakórház, a magánvállalkozások, a szállodák és a civil szféra együttműködése. A sok résztvevős légi marketing együttműködést azzal a céllal írták alá, hogy olyan vendégkört is elérjenek, akik eddig nemigen ismerték a régiót. A gyógy –és egészségturizmus teljesítménye is jócskán közrejátszott abban, hogy hazánkban a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma az első negyedévben 3 százalékkal, az árbevétel pedig 8 százalékkal volt magasabb, mint a tavalyi év első három hónapjában. A turizmus fejlesztésére 2013-ig 300 milliárd forint vissza nem térítendő, EU-s pályázati támogatás áll rendelkezésre, ebből tavaly és az idén 50 milliárd kiemelt projektekre már lekötésre került. Ennek húsz százaléka kapcsolódott a gyógy és egészségturisztikai modernizációhoz. A hévízi, zalakarosi, büki fürdő fejlesztésén túl a kormány döntött további gyógyhelyek fejlesztéséről is. Az összefüggő fejlesztési stratégia részeként megjelenő pályázatokkal úgy a magánszállás férőhelyek száma, mint a hotelek szolgáltatási színvonala is emelkedhet. A Balaton fejlesztésére a három régió együttműködése révén több mint 20 milliárd forint, vissza nem térítendő EU-s fejlesztési támogatást különítettek el, ami beruházási értéken számolva összességében, garanciálisan elérheti akár a 60 milliárdot is. Az összegben még nincsenek benne a tervezett infrastrukturális fejlesztések, a magánberuházások és a Balatoni Zászlóshajó Program különböző elemei.