Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. április 6. Vilmos, Bíborka
Veszprém
17°C
2026. április 6. Vilmos, Bíborka
Veszprém
17°C

Világhírű magyar hangzás

2011. július 28. 13:07 // Forrás: veszpremfest.hu
A VeszprémFest harmadik napján a Concerto Budapest Snétberger Ferenccel és az Amadinával lép színpadra 21 órakor.

Concerto Budapest

A Concerto Budapest ma Magyarország legdinamikusabban fejlődő, legfiatalabb nagyzenekara. A mai Concerto Budapest jogelődje, a Postás Zenekar 1907-ben alakult. A fővárosi bemutatkozás után az együttest a húszas évektől rádióközvetítések tették ismertté.

Az új művészi koncepció következetes megvalósulása révén a társulat Magyarország vezető nagyzenekarai közé emelkedett. Az egyébként is változatos repertoárt kortárs zeneművek, oratóriumok, ifjúsági hangversenyek tették színesebbé. A zenekar neves vendégei között lépett fel Barbara Hendricks, José Cura, Vadim Repin, Olga Kern szólisták, Kobayashi Ken-Ichiro karmester. 2004-től a zenekar olyan világhírű művészekkel lépett színpadra, mint Bobby McFerrinnel, vagy a jazzvilág egyik vezető muzsikusával, a Grammy-díjas szaxofonossal Branford Marsalissal, 2006-ban pedig a világhírű zongoraművésszel Chick Coreával.

A kísérletező, újító zenekar most Snétberger Ferenccel és az Amadindával lép színpadra két nagyszerű spanyol szerző darabjának átiratával július 29-én 21 órakor Veszprémben.

Snétberger Ferenc

A gitárművész és zeneszerző egy zenész család tagjaként 1957-ben Salgótarjánban született. Már gyermekkorában édesapja volt a példaképe, aki szintén gitározott. Snétberger klasszikus zenét és jazzgitárt tanult. Ma főként improvizációs művészetének és műfajokat átlépő játékának köszönhetően ismert. Repertoárját hazájának roma hagyományai, a brazil zene és a flamenco épp úgy inspirálja, mint a klasszikus gitár és a jazz.

Amadinda

Az Amadinda együttes 1984-ben alakult meg, tagjai a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezték tanulmányaikat. Az együttes megalakulásakor két alapvető célkitűzést állított működésének középpontjába: egyfelől az addig még Magyarországon előadatlan, ugyanakkor addigra már klasszikussá vált ütőhangszeres kompozíciók bemutatását, másfelől pedig a magyar zeneszerzők műveinek hazai és külföldi megismertetését.

Az együttes megkülönböztetett fontosságot tulajdonít annak, hogy működése inspirációt nyújtson a magyar és külföldi zeneszerzőknek új darabok megkomponálásához. A 90-es évek második felében a már meglevők mellett három új, markáns célkitűzés jelent meg az együttes munkásságában: a tradicionális ütőhangszeres kultúrák kutatása, az együttes tagjainak zeneszerzői tevékenysége, valamint korábbi zenetörténeti korszakok darabjainak ütőhangszeres átiratban való megszólaltatása.

Az Amadinda együttes az elmúlt 25 évben aktívan együttműködött olyan világszerte ismert művészekkel mint Eötvös Péter, Kocsis Zoltán, Schiff András, Kurtág György, Keller András és James Wood. A velük való együttműködés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy mára az Amadindát az egyik legeredetibb ütőhangszeres együttesként tartja számon a világ szakmai közvéleménye.

vehir.hu
további cikkek
Ki gondolta volna, hogy egy tyúkért fogunk izgulni 2026 tavaszán? kultúra Ki gondolta volna, hogy egy tyúkért fogunk izgulni 2026 tavaszán? Akciójelenetek, szerelem, társadalmi kérdések, humor – a legszórakoztatóbb filmek mindezeket kínálják a nézőnek. De mit várhatunk akkor, amikor a főszereplő egy tyúk? tegnap 22:11 A kereszt titka – nagypénteki liturgia a veszprémi székesegyházban húsvét A kereszt titka – nagypénteki liturgia a veszprémi székesegyházban Nagypéntek csendje és megrendítő mélysége töltötte be a Szent Mihály Főszékesegyház falait, ahol Dr. Udvardy György érsek atya vezetésével tartották meg az Úr szenvedésének és halálának liturgiáját. Az egyház egyik legcsendesebb, mégis legbeszédesebb napján nem mutatnak be szentmisét – a „csonka mise” egyszerűsége még inkább ráirányítja a figyelmet a kereszt titkára. 2026. április 4. 12:58 A legnagyobb biológiai képzavar, avagy miért a nyúl hozza a tojásokat húsvétkor kultúra A legnagyobb biológiai képzavar, avagy miért a nyúl hozza a tojásokat húsvétkor A húsvét közeledtével a boltok polcai menetrendszerűen megtelnek a csokoládényulakkal, ami elsőre egy hatalmas biológiai képzavarnak tűnik. A feltámadás legszentebb keresztény ünnepén egy apró emlősállat kerül a középpontba, aki a kertek bokrai alatt színes tojásokat dugdos a gyerekeknek. Ha a dolgok mögé nézünk, és meg akarjuk érteni ennek az abszurdnak tűnő szokásnak a hátterét, egy meglepően izgalmas történelmi és néprajzi nyomozásba csöppenünk. ma 11:30

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.