Ezen kívül egyetértenek és támogatják, hogy a korkedvezményes nyugdíjellátást élvező rendőröket munkába állásra kötelezi a kormány - olvasható a Nézőpont Intézet felmérésben, amelyet szerdán küldött meg az MTI-nek.
A kormányváltás előtt még minden második megkérdezett gazdasági hanyatlást prognosztizált a következő év távlatában (az emberek mindössze 37 százaléka remélte ennek ellenkezőjét). Az országgyűlési választások után nem sokkal megfordult a gazdasági várakozások trendje, és a súlyos társadalmi válság helyére bizalom került. Ma a magyarok 54 százaléka optimista a következő 12 hónappal kapcsolatban. Az összes megkérdezett 66 százaléka szerint növelni kell az állami vagyon arányát Magyarországon, ezért hasonlóan magas támogatottság övezi a Mol-részvénypakett visszavásárlását (60 százalék tartja jó döntésnek) - áll az intézet közleményében.
A felmérés szerint tízből nyolcan helyeslik, ha az állam a tartósan munkanélkülieket állami beruházásokon közmunkára kötelezi. A kérdésben nincs szignifikáns különbség korcsoportok, településtípus és pártszimpátia szerint. Ha gazdasági aktivitás szerint vizsgálják a válaszadók véleményét, az aktív keresők és a rokkantnyugdíjasok 83-84 százaléka támogatja a közmunkaprogramokat, a "segély helyett munkát" kormányzati irányt a munkanélküliek 78 százaléka is jogosnak véli.
A megkérdezettek 54 százaléka helyesli, hogy a 65 év alatti, korkedvezményes nyugdíjellátást élvező rendőröket munkába állásra kötelezi a kormány. A rendvédelmi szervekkel kapcsolatban a magyarok javulást várnak a korán nyugdíjazottak visszahívásától, a bíráskodás esetében - a felkészült utánpótlás miatt - a megkérdezettek nem feltételeznek negatív változást. Az emberek 80 százaléka helyesli és mindössze 16 százaléka helyteleníti a bírák kötelező nyugdíjba vonulásának rögzítését - mérte a Nézőpont.
A kutatás szerint az egészségügyben az egyik legnagyobb kihívás az orvosok elvándorlása. Az összes megkérdezett 63 százaléka egyetért azzal, hogy az országot elhagyó orvosoknak meg kell téríteniük az állam által finanszírozott képzésük árát. Az egészségre káros élelmiszereket a magyarok 54 százaléka sújtaná különadóval még akkor is, ha az növeli a termékek árát.
A pártpreferenciában nincs jelentősebb változás. Az összes megkérdett körében minden negyedik választókorú a nem szavazók, a bizonytalanok és a rejtőzködők közé sorolható, emellett továbbra is kimagasló a kormánypártokkal rokonszenvezők aránya (45 százalék).
"A szocialisták népszerűségének csökkenése leginkább azzal magyarázható, hogy a magyarok 84 százaléka egyetlen olyan politikust sem tud megnevezni, aki a baloldal hiteles vezetője lehetne. Az MSZP-szimpatizánsok 64 százaléka szintén bizonytalan kedvenc pártjuk jövőjét illetően, de fontos jelzés Gyurcsány Ferencnek, hogy Mesterházy Attila két és félszer több említést kapott ebben a kérdésben (a korábbi pártelnök-miniszterelnök a szocialista tábor 10 százaléka szerint lesz az MSZP vezetője, míg a jelenlegi elnök 24 százalék szerint)" - olvasható a közleményben.
A gyöngyöspatai konfliktus elcsendesedésével a Jobbik szimpatizánsai ismét megfogyatkozni látszanak. A munkaalapú kormányzás támogatottsága és a pozitív gazdasági várakozások miatt a "most vasárnapi" választási részvételt biztosra ígérők között a Fidesz-KDNP a szavazatok 59 százalékát szerezhetné meg. "A kormányzati alternatíva szerepét nem találó ellenzéki pártok közül az MSZP 16, az LMP 12, a Jobbik pedig 11 százalékra számíthatna" - írta a Nézőpont.
Az adatfelvétel június 6. és 9. között készült, 1000 fő véletlenszerű kiválasztásával, országos reprezentatív mintán. Az adatfelvétel módszere: telefonos lekérdezés. Az adatok hibahatára a mintanagyságtól függően plusz-mínusz 3,2 százalék körüli.
