"A felterjesztést egyéves értékelési folyamat követi; a mostani két magyar elem a 2012 őszi indonéziai kormányközi bizottsági ülésen kerülhet az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Oktatási Szervezete reprezentatív listájára" - mondta Hammerstein Judit, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős helyettes államtitkára csütörtökön az MTI-nek. Mint felidézte, a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO-egyezményt 2003-ban fogadták el: erre azért volt szükség, mert a szervezet világörökségi egyezménye alapvetően az épített örökségre fókuszál.
Magyarország 2006-ban csatlakozott az egyezményhez, ezt követően kezdődött meg a szellemi kulturális örökségvédelem nemzeti rendszerének kiépítése. 2009-ben Hiller István kultúráért felelős akkori miniszter felhívta a magyar kultúra iránt elkötelezett közösségeket, csoportokat és egyéneket, hogy vegyék számba élő vagy még feleleveníthető örökségüket, illetve nemzedékeken át öröklődő szokásaikat.
A szellemi kulturális örökségvédelem magyar nemzeti jegyzékébe először 2008-ban a mohácsi busójárás szokása került fel, majd még ugyanabban az évben az 1953-ban alapított Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége. 2009-ben a kunsági birkapörkölt karcagi hagyományával, a mezőtúri fazekassággal, a kalocsai hagyományokkal (hímzés, viselet, pingálás, tánc) bővült a nemzeti lista, majd tavaly, már Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter idején a magyar solymászattal, a halasi csipkevarrás élő hagyományával, valamint a matyó örökséggel (hímzés, viselet, folklór továbbélése).
"Ezek közül egyelőre a mohácsi busójárás szerepel a magyar elemek közül az UNESCO nemzetközi reprezentatív listáján is. A részes országoknak minden év március 31-ig kell megtenni jelöléseiket, mellékelni kell hozzá tíz darab jelenkori fotót, valamint egy tízperces filmet is, amely bemutatja az adott örökségelemet. A felterjesztést egyéves értékelési folyamat követi, a mostani két magyar felterjesztés a 2012 őszi indonéziai kormányközi bizottsági ülésen kerülhet az UNESCO reprezentatív listájára" - magyarázta Hammerstein Judit.
Az egyik most jelölt kulturális szellemi örökségi elem, a magyar solymászat sajátos életformát és közösséget is jelent, amelynek középpontjában a ragadozó madárral való vadászat áll. Beletartozik a természet szeretete, a vadászmadarak betanítása, tenyésztése, felnevelése, illetve a hagyományos solymászati felszerelések elkészítése, használata, a solymászmúlt hagyományainak ápolása is.
A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy a solymászat végigvonul a magyar történelmen, királyok, uralkodók űzték, és egészen a XVII. századig meghatározó szerepe volt, de máig fennmaradt Magyarországon. "A solymászat már szerepel az UNESCO élő emberi örökség listáján, mi most ehhez szeretnénk csatlakozni az osztrákokkal együtt közös felterjesztésben" - fűzte hozzá az államtitkár-helyettes.
A másik magyar felterjesztés, a matyó örökség igazi hungarikum, élő magyar örökség. Mezőkövesd és környékének erős vallásossággal átszőtt kulturális identitása karakterisztikus népviselettel és népművészettel bír.
Hammerstein Judit végül elmondta, hogy tavaly márciusban Magyarország felterjesztette a táncház módszert mint a szellemi kulturális örökség megőrzésének magyar modelljét a védelmet érdemlő programok, projektek és tevékenységek UNESCO-listájára. Ennek esetleges elfogadásáról idén novemberben dönthet a szervezet kormányközi bizottsága.
