Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. április 6. Vilmos, Bíborka
Veszprém
14°C
2026. április 6. Vilmos, Bíborka
Veszprém
14°C

Szövegkócoló versélmények

2011. március 24. 18:37
Tolnai Ottóról, Tolnai Ottóval – a Vajdasági-napok vendégeként Veszprémbe látogatott a Kossuth-díjas író, költő.

A Vajdasági napok programsorozatának második napja szinte teljes egészében Tolnai Ottó köré szerveződött.

Thomka Beáta professzorasszonyt sokat idézték már a Vár utca 20. szám alatti nagyelőadóban, ezúttal személyesen tartott előadást a neves irodalomtörténész Szemhatárok, identitások, régiók címmel. A László Károly Gyűjteményben (Fenyvesi Ottó kollázsai között) mutatkozott be a lengyel Literature NA SWIECIE Vajdaság- és Tolnai-száma. Anna Goreckát, a lap szerkesztőjét, valamint Darko Tomšičot, Tolnai Ottó verseinek szerb fordítóját Ladányi István a Magyar Irodalomtudományi Tanszék docense (aki nem utolsósorban költő, szerkesztő, műfordító) faggatta. Rácz Péter műfordító, költő, a balatonfüredi fordítóház vezetője Tolnai német fogadtatásáról és a Göttlicher Gestank című kötetről beszélt.


Darko Tomšič, Anna Gorecka és Ladányi István

Az előadóknak is érdekes lehetett az „előadások tárgya” előtt beszélni, Tolnai Ottó így nyilatkozott, miután meghallgatta verseinek fordíthatóságáról és világáról szóló, két különböző kultúra felöli megközelítését: „Olyan, mintha valaki másról hallgatnám. Ez olyan állapot, amiről általában csak álmodik egy író. Fontos, hogy ne csak a bestseller történeteket lássák, hanem akarjanak a csillogó hálót felemelve alápillantani, és rendszerben, hálózatban vizsgálni. Nekem nagyon sokat jelentett, hogy van, aki a háló alá pillantott, vakondok létemben most sokat kaptam, tovább furkálhatok.”

Mintegy a beszélgetés folytatásaként – újabb helyszínen és fél órával később – Géczi János József Attila-díjas költő, a Pannon Egyetem docensének rövid felvezetése után Tolnai Ottó egyszemélyes irodalmi délutánt tartott. Moderátor nélkül, amúgy Vitraysan „csak ült és mesélt” a vajdasági szerző. Olyan mesterien fűzte egymásba mikrotörténeteit, hogy a szép számú közönség csak ült, és nagyokat nevetve, ámulattal figyelte. A sztorik mögül észrevétlenül bontakozott ki a szerző és az alkotás metódusa, és a saját „semmire való kutatásaiból” összeálló nagy összefüggések. A képekben megidézte Eörsi István és Eszterházy Péter alakját is egy-egy történet erejéig, amelyekben a közös a légy levadászása volt, majd Györgydeák György grafikust is. Ennek apropója többek közt az volt, hogy a méltatlanul kevéssé ismert és elismert művész Veszprémi Tekercsét Porga Gyula polgármester nyújtotta át neki. Az író és a képzőművész barátságának maradandó irodalmi nyomai is vannak, „úgy éreztem, hogy adósa vagyok Györgydeák barátomnak egy verssel, ezért írtam egyet egy rinocéroszról, akit egy holland katona keresztülvezet Európán.” Rinocéroszbőrt életében először pont nála tapintott, egy Noé bárkája installációban talált rá.

Hasonló öltésekkel mesélte tovább azt a mechanizmust, hogy bár ki lehetett volna kergetni a világból az interjú műfajával, miként lett mégis egy, Parti Nagy Lajossal folytatott, rövidnek induló beszélgetésből rádióinterjú, ami addig gyűrűzött, mígnem megszületett ennek szerkesztett változataként a Költő disznózsírból című kötet. Hasonló volt a viszonya a fellépésekkel is, ezzel a „kiülök és nyomom a sódert – estekkel”, azonban ráeszmélt, hogy valójában inspirálja a műfaj, és hatalmas energiái szabadulnak fel ilyenkor, ezért is születtek az Életem legszebb irodalmi estje című kispróza-sorozat darabjai. Ezeket a verseményeket nevezi ő versélményeknek. Több szellemes és meghökkentő, valós, de prózaszituációba illő élményt osztott meg a közönséggel, majd két, csak nekünk, Veszprémnek, Veszprémről (is) íródott, újabb irodalmi teadélutános írással búcsúzott: „Elszabadult a szövegkócoló. Elszabadult. És éppen itt Veszprémben”.

Csapody Kinga
Csapody Kinga
további cikkek
Ki gondolta volna, hogy egy tyúkért fogunk izgulni 2026 tavaszán? kultúra Ki gondolta volna, hogy egy tyúkért fogunk izgulni 2026 tavaszán? Akciójelenetek, szerelem, társadalmi kérdések, humor – a legszórakoztatóbb filmek mindezeket kínálják a nézőnek. De mit várhatunk akkor, amikor a főszereplő egy tyúk? tegnap 22:11 A kereszt titka – nagypénteki liturgia a veszprémi székesegyházban húsvét A kereszt titka – nagypénteki liturgia a veszprémi székesegyházban Nagypéntek csendje és megrendítő mélysége töltötte be a Szent Mihály Főszékesegyház falait, ahol Dr. Udvardy György érsek atya vezetésével tartották meg az Úr szenvedésének és halálának liturgiáját. Az egyház egyik legcsendesebb, mégis legbeszédesebb napján nem mutatnak be szentmisét – a „csonka mise” egyszerűsége még inkább ráirányítja a figyelmet a kereszt titkára. 2026. április 4. 12:58 „Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Life&Style „Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Till Attila Pulitzer-díjas riporter, műsorvezető, filmrendező több évtizede van jelen a szakmában, s bár eredetileg képzőművésznek készült, végül a műsorvezetés lett az, amiben otthonra lelt. Mint mondja, ez mindig könnyen ment neki, soha nem érezte, hogy nehézséget okozna. Arra kerestük vele a választ, hogyan alakult a tévé szerepe az elmúlt évtizedekben; változásokról, tendenciáról beszélgettünk, méghozzá az ő munkásságán keresztül. Kiderült az is, pályája elején fontosnak tartotta, hogy neve később országosan ismert legyen, hiszen, ha a politika közbeszól, a név adott esetben megvédheti. 2026. április 2. 16:12

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.