Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. április 5. Vince
Veszprém
16°C
2026. április 5. Vince
Veszprém
16°C

Savanyú a sóska

2011. március 1. 5:00 // Forrás: Csapody Kinga
Öltözőszag és lepukkant hősök – Egressy Zoltán Sóska, sültkrumpli című darabjával kezdődött a Tavaszi Fesztivál.

Teljes lecsúszottság egy színtéren, három karakterrel, direkt tragédia nélkül, de a tragikus sorsok minden fanyar és mindent átható izzadtságszagával – valami ilyesmit akar megmutatni a dráma.

Vígjáték a magyar fociról – áll a Tavaszi Fesztivál plakátján, ez azonban félrevezető. Mint ahogyan láthatóan félre is vezette azt a busznyi középiskolás korú fiút, akiket sejthetően a foci hívószava miatt hoztak el. Bezselézett hajukkal és legtrendibb lilában és rózsaszínben játszó ingeikkel hatalmas távolságra voltak a RETRO Színház színpadán felépített koszos és kopott öltöző lepukkant alakjaitól. (A fiúknál csak az időről időre felcsattanó faszomok, és a fehér fecskealsójára rámarkoló partjelző Sűrített tej van, adj pár percet poénja ült.)


Fillár István

A meccs valóban csak keret, előtte, a szünetben, majd utána látjuk a három szereplőt, végig az öltözőben. Szappan – a bíróból visszaminősített partjelző igazi szarkeverő, élete minden színtéren kudarc: nincs munkája, elvált, és gyerekeit sem láthatja, pénze sincs rájuk, a játékvezetésben sincs sikere, elbundázott meccse és egyéb stiklijei is felbukkannak, de nem bizonyítottak, úgy csúszik ki a nyílt lelepleződés elől, mint a szappan. Fillár István hozza a besavanyodott, kétszínű figurát, aki életének kisiklásáért a háta mögött Szomorúszájúként emlegetett Lacikámat okolja. Félidőkor ezért is rakja el a sárga lapot, ezzel megpecsételve a meccs sorsát.


Lipics Zsolt

A Lipics Zsolt által megformált bíró figurája kissé halványabbra sikeredett, mint más rendezésekben (például a Jókai Színház, a Thália vagy a Budapesti Kamaraszínházéban). Lacikám kabátja, öltönye, felszerelése ugyan így is fényévnyi távolságra van a partjelzők szakadt ruháitól, mégsem demonstrálja azt a minőségi klassziskülönbséget, amit kéne. Kissé puhány alakja és egoizmusa ugyan komikus, de árnyaltabb a kép, ha a siker a minőségi öltönyben, órában, táskában is megmutatkozik, önteltségéhez pedig egy valóban vonzó külső párosul. Túlzott motiváltsága – az a mániákus elszántság, hogy munkahelyi sikerein túl a FIFA bíróság is összejöjjön – erős kontrasztot képez a két kilátástalan sorssal, mégsem vált ki érzelmeket. Nem tudjuk utálni, mikor még magabiztos és pökhendi, és valahogy szánni sem a meccs kudarca után. Szappan utálata is sokkal átélhetőbb, ha Lacikámban látjuk azt az embert, akire titkon mi is féltékenyek tudunk lenni.


Széll Horváth Lajos

A kezdetben amolyan rakás szerencsétlenségként megjelenő Művész a darab utolsó egyharmadában mintha a szövegkönyv minden poénját kisajátította volna. Ő is utálhatná a Szomorúszájút, hiszen lenyúlta szerelmét, aki minden meccsnapon sóskát főzött neki sült krumplival, mégsem a gyűlölködés és a bosszú, hanem Mariann elvesztése és versei foglalkoztatják. No meg az, hogy másnaposságát valahogy kezelje, és minél kevesebbszer hányjon az öltözőben és a meccsen. Széll Horváth Lajos játéka nem csak emiatt marad emlékezetes, hanem azért is, mert az utolsó percekben teljesen meztelenül sétál végig a színpadon. Ez, majd a végén frízben összeálló három pucér férfi amúgy indokolatlan rendezői elképzelés.

Míg a felbőszült szurkolók kinn őrjöngenek és várják a három játékvezetőt, addig az öltözőben a kölcsönös beolvasás során rajzolódnak ki igazán a karakterek, mesélődnek el az életek. A legkilátástalanabb Szappané, életének kudarcainál sokkal nagyobb személyiségtorzulása, a gyűlölet, a féltékenység és a kétszínűség már nem minden gesztusát megmérgezte. Lacikám karaktere nem kap újabb réteget, a FIFA-álom bukásán kívül igazán semmi sem rendíti meg. Művész az egyetlen, aki még hinni tud bármiben: az igaz szerelemben és a költészetben. Dilettáns verssorai, és ahogy rohan lejegyezni egy-egy brilliánsnak vélt szintagmát, roppant komikusak, és jól ellenpontozzák az amúgy minimalizált nyelvet, ami hozza a szotyiköpdöséssel kötelezően együttjáró nyelvi karaktereket.

Az Egressy szövegek visszatérő negatív figurája, Bittner, akár közös ellenségképként össze is kovácsolhatná a szereplőket, hiszen ő az, aki dönt a bírók, partjelzők sorsáról, és ráadásul Mariann (akiről kiderül, hogy „Szappannak is megvolt”) már vele jár, a sérelmek azonban olyan mélyek, hogy nem oldódnak fel a dráma végén sem. Ez nem Vincze János rendező koncepciója; a szerző akarja a periférián rekedésre és a valódi tragédia nélküli szétcsúszó, de ugyanolyan mélyre csúszó életekre irányítani a figyelmet.

A Sóska, sültkrumpli már tíz éve fut különböző színházak műsorán, s nem véletlen, hogy kamaratermekben valahogy jobban „átjön”. Ez a kukkolás, amit nézőként művelünk (az öltözőn túl a három életbe), egy intimebb térben erősebb, sokkal jobban működik. És talán akkor a színpadról letekintő színészeknek sem annyira savanyú lepillantani egy félig üres nézőtérre.

vehir.hu
további cikkek
A kereszt titka – nagypénteki liturgia a veszprémi székesegyházban húsvét A kereszt titka – nagypénteki liturgia a veszprémi székesegyházban Nagypéntek csendje és megrendítő mélysége töltötte be a Szent Mihály Főszékesegyház falait, ahol Dr. Udvardy György érsek atya vezetésével tartották meg az Úr szenvedésének és halálának liturgiáját. Az egyház egyik legcsendesebb, mégis legbeszédesebb napján nem mutatnak be szentmisét – a „csonka mise” egyszerűsége még inkább ráirányítja a figyelmet a kereszt titkára. tegnap 12:58 „Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Life&Style „Több mint tíz éve temetik a tévét, de a tévé köszöni jól van” Till Attila Pulitzer-díjas riporter, műsorvezető, filmrendező több évtizede van jelen a szakmában, s bár eredetileg képzőművésznek készült, végül a műsorvezetés lett az, amiben otthonra lelt. Mint mondja, ez mindig könnyen ment neki, soha nem érezte, hogy nehézséget okozna. Arra kerestük vele a választ, hogyan alakult a tévé szerepe az elmúlt évtizedekben; változásokról, tendenciáról beszélgettünk, méghozzá az ő munkásságán keresztül. Kiderült az is, pályája elején fontosnak tartotta, hogy neve később országosan ismert legyen, hiszen, ha a politika közbeszól, a név adott esetben megvédheti. 2026. április 2. 16:12 Ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket! Life&Style Ne mi kövessünk másokat, hanem mások kövessenek bennünket! A Herendi Porcelánmanufaktúra idén ünnepli fennállásának kétszázadik évfordulóját. Belépve a manufaktúra falai közé mégsem a muzealitás olykor dohos atmoszférája vesz körül, hanem egy olyan miliő, ahol egyszerre köszönnek vissza azok a minták, amelyek még Apponyi Albertet is elvarázsolták, közben a formák mégis a XXI. század emberének legbelsőbb gondolatait tükrözik vissza. Innovatív cég, rend, rendezettség és nyugodt elegancia. Hogy miben rejlik a Herendi titka, arról is beszélgettünk Dr. Simon Attilával, a manufaktúra vezérigazgatójával. De szóba kerültek a jó vezető tulajdonságai, egyben az a magány, amit a vezetői irodában lehet megtapasztalni, a Herendi csészéből és más bögrékből elfogyasztott kávé közötti különbségek, valamint az, miért az egyik legnagyobb bók, ha egy úriember sárkánynak nevezi a kedvesét. 2026. április 2. 14:29

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.